Mit is ír a falu újság?
Figyelj, én nem fizetem mostantól az egyházi adót, mondja az idős szomszédasszony kávézás közben. Nofene, azt sem tudtam, hogy fizetted, vagy, hogy templomba jársz egyáltalán, mondom, és érzem, hogy itt most nem egyszerű, de inkább fájdalmas vallomás következik.
Sok mindent nem tudsz te arról, ami itt folyik, szerencsés jöttment kiköltöző. Jó pár évtizede annak, hogy nagyanyámmal ketten, lelkesen összetarháltuk a templom felújítására az alapot. Jó hívő volt az egész család, ősidőktől fogva megbecsült emberek voltunk ebben a faluban. De csalódtam az elöljárókban, mert ugye azért hívják őket elöljárónak, hogy előttünk járjanak a gondolkodásban, de nem teszik. És tudod nem is az a baj, hogy a lakosság megkérdezése nélkül egyik napról a másikra kivágják a templom melletti száz éves hársfát, vagy szétszedik az orgonát és ott hever évekig porosodva a padlón, de még csak az sem, hogy azt a gyönyörű kövezetet lecserélték téglára.
Az a bajom, hogy nem tudok leülni se közéjük, nem tudok olyan presbiterek között lenni, akik a tízparancsolatból tizenkettőt nem tartanak be. Mesélhetnék, de nem akarlak untatni vele, hogy ki kivel hál, ki tart háremet, melyik és hogy csinálja ki a szomszédját és miért. Olyanokat is tudok, hogy ez az operett-ember a ti világotokban, a színházban, ami neked olyan lehet, mint nekem a templom, szóval ez a volt komcsi, vagy narancsbőrű rendező mindegy, ahhoz képest semmi. Vagyis, hát, egykutya. Hidd el, mindenhol ez megy száz éve, vagy még régebben ebben az országban.
Az a bajom nekem, hogy most, hogy van ez a színházi kotonbalhé, és jó, hogy ki mernek állni ellene a művészek, de itt a faluban vajon ki állna ki a történeteivel? Ki mondaná el és kinek, hogy nyomorították meg egy életre, miért nem kap munkát, megbecsülést évtizedek óta? Látod a világi elöljárónk is, a nagy pléboj és csatornázási beruházó, mindenkivel ki akar szúrni, aki nem ért egyet vele. Most végre megegyezett a vízművekkel, és oda az olcsó vizünk. Majd meglátod sokszorosa lesz a számla, úgyhogy csak lassan mosd a pinád, semmi kádban ücsörgés, mint a grófnők, mert, ha nem vagy valaki szeretője, aki benne van a testületben, akkor nem kapsz engedményt meg türelmi időt. És a számla jön ugye. Azt benyújtják. A falu újság pedig csak a falubálról ír.
