Felavatták Abu-Dzabiban szerdán este a Franciaország határain kívüli első olyan múzeumot, amely a párizsi Louvre nevét viseli.
Az AFP szerint víz övezte épületeivel „a homok Velencéjére” emlékeztet a Louvre Abu Dhabi, amelyet „az arab világ első univerzális múzeumának”, valamint „a nyitottság és a tolerancia” jelképének szántak a kezdeményezők, Párizs és Abu-Dzabi emírség.
A múzeumot felavatva az obskurantizmust, a szellemi sötétséget bírálta Emmanuel Macron francia elnök, és „hazugoknak” nevezte azokat, akik „azt akarják elhitetni, hogy az iszlám más vallásokat lerombolva építkezik”.
Vallásaink, civilizációink elpusztíthatatlan kapoccsal kötődnek egymáshoz
– jelentette ki a múzeumban összegyűlt vezetők, közöttük muszlim arab méltóságok előtt.
Bárki, aki azt akarja elhitetni, hogy az iszlám más monoteista vallásokat elpusztítva építkezik, hazudik.
Macron hangsúlyozta, hogy a Louvre Abu Dhabit, „a sivatag és a fény múzeumát” befogadó Egyesült Arab Emírségek „Európa, Afrika és Ázsia egyensúlyi pontja”.
A történelmet meghatározó művészeket említve a francia elnök kijelentette, hogy „lázadó szellemek” voltak, akik „megvetették az ostobaságot”, és „hittek a műveltségellenességet elutasítók igazában”. Művészetüket „az emberi nemnek a gyűlöletbeszéd elleni harcának” nevezte.
A pazar létesítményt szombattól veheti birtokba a nagyközönség, amelyet négy napon át koncertek és táncelőadások várnak a vatonatúj létesítménybe.
Ez az első az Egyesült Arab Emírségek fővárosában a Szaadíjat szigetére tervezett múzeumok közül, a Louvre-t a Guggenheim és a Zajed Nemzeti Múzeum követi majd.
A 2008-ban Pritzker-díjjal kitüntetett Jean Nouvel francia építész által tervezett múzeumban a látogatók megérthetik a különböző kultúrák kölcsönhatásait az őskortól napjainkig.
A múzeum példa nélküli megoldásokkal hangsúlyozza az univerzális témákat és a civilizációk közötti kölcsönhatásokat, ahelyett, hogy stílusok vagy civilizációk szerint osztályozná a kiállított tárgyakat.
Jean Nouvel az arab építészeti kultúrából merített ihletet.
Azt akartam, hogy ez a múzeum az ország történelmének és földrajzának a része legyen
– mondta az építész az AFP francia hírügynökségnek.
Az épületegyüttesben 55 fehér, az arab óvárosok ihlette épület áll. A múzeum kétharmadára 180 méter átmérőjű kupola borul, árnyékot biztosítva és csökkentve az energiafogyasztást – olvasható a múzeum honlapján.
Az emírségekben hagyományos tetőként használt, egymásra terített pálmaleveleket utánzó kupola ezüst csipkére hasonlít. A kupola nyolcrétegű, szűri a napfényt. A rozsdamentes acélból készített négy külső réteget és a négy belsőt vasszerkezet választja el egymástól, a napfény egyfajta fényesőként hatol át a kupolán, mint az arab épületekben található díszes rácsokon.
Az eredetileg 600 millió euróra tervezett, de végül másfél milliárd eurót elérő költségeket Abu-Dzabi állta a Franciaországgal 2007-ben aláírt szerződés értelmében.
A 30 évre megkötött szerződés értelmében 1 milliárd euró fejében Párizs, amelyet a 12 köztulajdonban lévő neves francia múzeum közös szervezete, az Agence France-Muséums képvisel, a szakértelmet bocsátja rendelkezésre, műtárgyakat kölcsönöz és ideiglenes tárlatokat rendez. Csupán a Louvre nevének használatára adott koncesszió 2037-ig 400 millió eurós bevételt jelent a párizsi múzeumok számára.
A múzeum kiállítási terei 8600 négyzetméter felületűek, ebből 6400 négyzetméteren találhatóak a múzeum képtárai, 2000 négyzetmétert tartanak fenn az időszaki kiállításoknak és 200 négyzetmétert egy gyermekek számára berendezett múzeumnak.
A francia múzeumok a nyitástól számítva tíz éven át önkéntes alapon – legfeljebb kétévi időtartamra – műveket kölcsönöznek a múzeumnak.
A múzeum állandó gyűjteménye mintegy 600 műtárgyból áll, közülük 200 már a nyitástól látogatható. Ezek között van Édouard Manet Le Bohémien című képe és az időszámítás előtti III. évezred végéről vagy a II. évezred elejéről származó afganisztáni fogadalmi istennőszobor, a Baktriai hercegnő.
Az első évre 13 francia múzeum kölcsönzött ki műveket, közöttük van Leonardo da Vinci La Belle Ferronniere című festménye a Louvre-ból, Vincent Van Gogh önarcképe a Musée d’Orsay-ből és egy II. Ramszeszt ábrázoló szobor a Louvre-ból.
A Louvre Abu Dhabi a Közel-Keletről származó antik műkincseket és antik tárgyakat is bemutat, közöttük egy több mint 8000 éves, Jordániából származó monumentális kétfejű mellszobrot és egy Szaúd-Arábiából származó, 350 ezer éve készült prehisztorikus kőszerszámot.
