Kuczogi Szilvia októberben vette át az Európa Könyvkiadó irányítását, s talán nem ok nélkül kérdeztük, hogy mire számíthatunk mi, Olvasók.
– Egy ennyire jól csengő nevű kiadót irányítani legalább annyira tűnik álommelónak, mint kihívásnak. Hogyan szippantott be a könyvszakma?
– Az Európa tulajdonosai, illetve a tulajdonosok képviselői kerestek meg, mert elődöm, M. Nagy Miklós, aki az ország egyik legjobb fordítója – neki köszönhetjük Bret Easton Ellist és Nabokovot, de az újrafordított Robinson Crusoe-t is – belefáradt ebbe a munkába, főleg az idei év nehézségeibe, és szükség lett egy új kiadóvezetőre.
– Sokat hezitáltál?
– Az elmúlt hónapokban nagyon jó körülmények között végezhettem egy izgalmas munkát: a Népszava megújításában vettem részt. Ez a megkeresés teljesen váratlanul ért, először meghökkentett, de bárhogy kerestem, nem találtam érvet a nem mellett, még úgy sem, hogy mindig-mindig újságíró akartam lenni, és eddig a sajtó különböző területein dolgoztam. A döntésnél tisztában voltam azzal, hogy a könyvkiadás sokban különbözik az eddigi munkámtól, más iparági szabályokkal működik. Mégis azt gondolom, hogy ezek rokonszakmák. Bízom benne, hogy a médiában szerzett tapasztalataim hasznosíthatók lesznek. És mivel más a nézőpontom, talán mást látok meg.
– Az újságolvasók és a könyvek szerelmesei többé-kevésbé ugyanabba a „halmazba” tartoznak…
– Sokban hasonlítanak, például összetett mondatokat tudnak és szeretnek olvasni, és erre – erejükhöz mérten – áldozni is hajlandók. Az Európa Könyvkiadó pedig régóta és megbízhatóan figyel az olvasók igényeire.
– Hát, az biztos, hogy ebben a gyorsan változó világban egy hat évtizede működő könyvkiadó szinte öröktől fogva létezőnek tűnik.
– Mert az Európa Könyvkiadó jól felépített márka. Szívesen beszélek erről, mert unikális és sokak közös érdeme, tökéletes szakdolgozati téma, szokták is választani. Elsodorhatta volna a rendszerváltás, ahogy a ’89 előtti vállalatok sokaságát, ehelyett az ellenkezője történt, a név mit sem kopott az idővel. Azok, akik ismerik, érzelmileg is kötődnek hozzá, van viszonyulásuk: olvassák a könyveinket, meg tudnak nevezni hozzánk kötődő szerzőket és sorozatokat. Sokan vannak olyanok, akikben a szüleik által megvásárolt könyvsorozatok is felidéződnek, az a sok-sok könyv, amit gyerekként, kamaszként vagy felnőttként vettek le otthon a polcról. Alig akad ma olyan kiadó, amelyik ilyen patinás múltra tud építeni. A feladatunk az, hogy az érezhető kötődést fenntartva fonjuk szorosabbra a kapcsolatot az olvasókkal és a szerzőkkel, valamint a fordítókkal, szerkesztőkkel, tipográfusokkal, no meg a könyvszakma gyakran láthatatlan munkatársaival is, akik a védőhálót tartják mások szaltójához (mire mennénk kézirat-előkészítők vagy korrektorok nélkül), a könyvkiadás csapatmunka.
– Az elmúlt években nekem úgy tűnt, mintha az Európa Könyvkiadó körül kicsit kevesebb lenne a hírverés, mintha kicsit elveszett lenne a médiazajban, mintha a fiatalabb kiadók kamaszosnak tűnő harsánysága elterelte volna az olvasók figyelmét…
– Versenyfutás indult az olvasókért, és ennél jobb nem is történhetett volna. A könyvpiacon nagyon komoly átrendeződés zajlik. Mintha a valós, piacgazdasági működés csak az elmúlt években kezdődött volna meg a hazai könyves világban. Az, hogy a rendszerváltás táján a könyvpiacon is megvolt a szabad rablás időszaka – gondoljunk csak az aluljárókban, szatyorból árusított könyvekre -, nem az ágazat sajátja. A monopolhelyzetből adódó lassú és nehézkes működésről sok kiadó csak késve vagy egyáltalán nem tudott átállni. Osztovits Levente és az általa vezetett Európa Könyvkiadó szerencsére időben reagált a megváltozott környezetre. Az elmúlt években létrejött új könyvkiadók és kereskedelmi hálózatok eleve piaci szemlélettel indítottak, átlátták a marketing fontosságát. Nem féltek szembenézni azzal sem, hogy a könyv végső soron termék. Az Európa – éppen a széles kínálata miatt – alkalmas arra, hogy jelentős piaci szereplő legyen és maradjon. Stephen King és J. R. R. Tolkien kiadója szükségszerűen részese/szereplője a marketing világának is.
– Milyen területeken kell erősödni?
– Nagyobb figyelmet kell fordítanunk a rajongótáborokra. Az Európa Könyvkiadó olvasóinak jelentős része rajongótáborokat alkot, megvan Vámos Miklós, Háy János vagy éppen Paul Auster rajongótábora. Auster nagyregénye, a 4 3 2 1 a 2018-as Könyvfesztiválra fog megjelenni nálunk, és már most akkora várakozás előzi meg a kötetet, amekkorára lehet és kell is építenie egy könyvkiadónak.
– Nehéz megtartani a rajongótáborral rendelkező szerzőket?
– Valós piaci viszonyok között bizony nem egyszerű. Akár magyar, akár külföldi szerzőről beszélünk, összetett a feladat, és bár természetesen főként a pénzről szól, mégis biztos vagyok benne, hogy messze túlmutat a jogdíjakon. A támogató kiadói környezet, a fordítás minősége, a könyvészeti igényesség, a piacra juttatás módja mellett a könyv utóéletének biztosítása is feltétele a szerzők megtartásának.
– Mire számíthatnak az olvasók a jövőben?
– 2018-tól az Európa Könyvkiadó elkezdi feldolgozni Faludy György életművét.
– Csak gyanítom, hogy abban lehetnek még érdekes, felfedezésre váró dolgok.
– Sok, eddig kiadatlan anyag lapul még a hagyatékban, komoly meglepetések várhatók. Ott vannak például a homoerotikus versei, a levelei, a töredékei… Hatalmas az anyag, fontos és szép a feladat. Ez egyike lesz az új projekteknek. De addig is őrületesen izgalmas könyvek jönnek. Persze, ezeket még nagyrészt az elődöm válogatta nagyszerű ízléssel, hiszen csak most érkeztem… Azon a héten álltam munkába, amikor az Európa Könyvkiadó két szerzője is Nobel-díjas lett. Kip Thorne Az Interstellar és a tudomány szerzője fizikai Nobel-díjat kapott, Kazuo Ishiguro-t pedig irodalmi Nobel-díjjal ismerték el. Alig néhány napja Szöllősi Mátyás kapta a Margó-díjat. A mostani, karácsonyi kínálatunk különlegessége Ian McGuire idegborzoló, naturalista kalandregénye, az Északi vizeken. A Viszkis című könyvünk jól példázza, miként kell az idővel és az olvasói igényekkel lépést tartani, miközben ragaszkodunk a minőséghez is: Ambrus Attila története iránt újra megnőtt a kereslet Antal Nimród filmje miatt. Látványos borítót kapott egy provokatív fotóval, a hároméves oknyomozással készült könyv nemcsak a rablások izgalmas részleteit taglalja, hanem azt is felfedi, miként lát minket, magyarokat egy amerikai sztárújságíró, Julian Rubinstein. Vásárlóként biztos nem hagynám ott a húsz év után újra kapható, megrázó Alekszijevics-könyvet sem. Visszatérve a tervekre: Cseh Tamás születésnapjára januárban megjelenik Bérczes László beszélgetőkönyve, ami a Törőcsik Marival készült beszélgetőkönyv sikere után szintén nagy várakozásokat kelt. Az olvasóink már most keresik nálunk Stephen King Sleeping beauty című könyvét is. A jó hír, hogy jövő őszre megjelenik.
