A jövő héten jelentik be a Nobel-díjak kitüntetettjeinek nevét. Érdekességek a világ egyik legrangosabb elismerésének történetéből.
A díjat alapító Alfred Nobel 1895. november 27-én kelt végrendeletében a fizikai, a kémiai, a fiziológiai vagy orvosi, az irodalmi, illetve a békedíj megalapításáról rendelkezett, a közgazdasági Nobel-díjként emlegetett Alfred Nobel Közgazdaságtudományi Emlékdíjat a fennállásának 300. évfordulóját ünneplő svéd központi bank alapította 1968-ban.
Az eddig 579 alkalommal odaítélt Nobel-díjaknak 1901 és 2016 között összesen 911 kitüntetettje volt, 885 személy és 26 szervezet. A többször is kitüntetettek miatt a díjazottak között 881 személy és 23 szervezet szerepel.
A díjat 49 alkalommal kapta nő, de a kitüntetett nők száma csak 48, mert a lengyel-francia Marie Curie (lánykori nevén Maria Sklodowska) kétszer is kiérdemelte az elismerést, ráadásul az összes kitüntetett között ő az egyetlen, akinek munkásságát két külön tudományágban (1903-ban fizikából, 1911-ben kémiából) is díjazták. A nők többsége – szám szerint 16 – Nobel-békedíjat kapott, a közgazdasági elismerést eddig csupán egyetlen nő, az amerikai Elinor Ostrom vehette át 2009-ben.
Az abszolút csúcstartók
A díjazottak között a Curie család az „abszolút csúcstartó”: 1903-ban Marie és Pierre Curie együtt kapta meg a fizikai Nobel-díjat, így ők lettek az első Nobel-díjas házaspár, majd 1935-ben lányuk, Iréne Joliot-Curie kapott kémiai Nobel-díjat, ő is a férjével, Frédéric Joliot-val (aki a Curie család iránti tiszteletből Joliot-Curie-re változtatta családnevét) közösen. Így övék az egyedüli Nobel-díjas anya-lánya, valamint apa-lánya cím, vejükkel kiegészülve ők tartják az egy családra eső legtöbb Nobel-díjas nehezen megdönthető rekordját is.
Rajtuk kívül még három házaspár bővítette a listát: 1947-ben a cseh-amerikai Gerty Theresa és Carl Ferdinand Cori házaspárt tüntették ki orvosi Nobel-díjjal. A svéd Myrdal házaspár tagjai egymástól függetlenül kapták meg a kitüntetést: Gunnar Myrdal 1974-ben a közgazdasági, felesége, a diplomata Alva Myrdal 1982-ben a Nobel-békedíjat vehette át. Legutóbb, 2014-ben a norvég May-Britt Moser és férje, Edvard Moser megosztott orvosi Nobel-díjasként növelték ötre a kitüntetett házaspárok számát.
Hat Nobel-díjas apa-fia páros bizonyítja, hogy a kiváló elmék esetében sem esik messze az alma a fájától: a brit William Henry Bragg és fia, William Lawrence Bragg 1915-ben – azóta is példátlan módon – közösen kapott fizikai Nobel-díjat. Szintén fizikából érdemelte ki az elismerést a dán Niels Bohr 1922-ben, miként fia, Aage Bohr is 1975-ben, miként a svéd Karl Manne Siegbahn 1924-ben és fia, Kai Siegbahn 1981-ben, valamint az angol Joseph John Thomson 1906-ban s fia, George Paget Thomson 1937-ben. A svéd Hans von Euler-Chelpin 1929-ben kémiai, a fia Ulf von Euler 1970-ben orvosi Nobel-díjas, az amerikai Arthur Kornberg 1959-ben szintén orvosi, Roger nevű fia pedig 2006-ban kémiai Nobel-díjas lett.
Díjazott testvérpár mindössze egy van, a holland Jan Tinbergent 1969-ben közgazdasági, öccsét, Nikolaast 1973-ban fiziológiai Nobel-díjjal jutalmazták.
A kitüntetettek átlagéletkora 59 év. A statisztika szerint legidősebb korban a közgazdászokat ismerik el, átlagéletkoruk 67 év, 55 éves átlagéletkorukkal a fizikusok a legfiatalabbak.
A legfiatalabb és a legidősebb
A mindenkori legfiatalabb díjazott a pakisztáni Malala Juszafzai, aki 2014-ben mindössze 17 évesen nyerte el a Nobel-békedíjat, megdöntve a brit William Lawrence Bragg egy évszázados korrekordját, aki 1915-ben 25 évesen kapta meg a fizikai Nobel-díjat. A tudományos díjazottak között valószínűleg nem is lesz nála fiatalabb díjazott, mert a mai tudóspalánták ebben az életkorban éppen csak kikerülnek az iskolapadból.
A legidősebb korban kitüntetett tudós az amerikai Leonid Hurwicz, aki 2007-ben 90 évesen lett közgazdasági emlékdíjas, a legidősebb korban kitüntetett nő Doris Lessing brit írónő, aki szintén 2007-ben, 88 éves korában vehette át a díjat.
A ma élő legidősebb Nobel-díjas a 99 éves Paul Delos Boyer amerikai biokémikus, aki 1997 óta a kémiai Nobel-díj birtokosa, a legfiatalabb az idén 20 éves Juszafzai.
A többszörös Nobel-díjasok sorát a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottsága (ICRC) vezeti, a genfi székhelyű humanitárius szervezet háromszor (1917, 1944, 1963) kapta meg a Nobel-békedíjat. Kétszeres díjazott az ENSZ menekültügyi Főbiztossága (UNHCR, 1954 és 1981), valamint az 1956-ban és 1972-ben fizikai Nobel-díjjal elismert amerikai John Bardeen, az 1958-ban és 1980-ban is kémiai Nobel-díjjal jutalmazott angol Frederick Sanger, a két tudományágban (1903-ban fizikai, 1911-ben kémiai) Nobel-díjas Marie Curie, valamint az 1954-ben kémiai Nobel-díjas és 1962-ben Nobel-békedíjas amerikai Linus Pauling – ő az egyetlen, akinek egyik kitüntetésén sem kellett mással osztoznia.
A legmeglepőbb Nobel-díj birtokosa Sir Winston Churchill. A néhai brit miniszterelnököt a közhiedelem Nobel-békedíjasként tartja számon, pedig 1953-ban irodalmi Nobel-díjjal tüntették ki „mesteri történeti és életrajzi műveiért és a magasabb rendű emberi értékek védelmében kifejtett szónoki tevékenységéért”.
