A legaljasabb gyilkosság elkövetéséhez sem kell gonosznak lenni

Charlotte Link: A róka völgyében [Im Tal des Fuchses]– General Press Kiadó, 2017 – fordította B. Szabó Károly– 456 oldal, kartonált kötés – ISBN 978-963-4520-41-2

A napokban kerül a könyvesboltokba a német bestseller-szerző regénye, A róka völgyében. Azok, akik eddig a krimi-irodalom ellaposodásától, elsekélyesedésétől, klisék közé szorulásától tartottak, most fellélegezhetnek, mert ilyesmit – ilyen könnyedén – eddig nem nagyon olvashattak. Ahogy a német nyelvű eredeti, úgy a magyar sem cifrázza túl magát nyelvi – és ez lehetne a másik akadály: lelki – szempontból. Charlotte Link egyszerű nyelven, rövid, korrekt mondatokban mondja el mesélnivalóját. Az olvasó tényleg suhanhat a szavakkal, s egyéni tempójának megfelelően, a terjedelemhez képest gyorsan magáévá teheti a történetet. Persze, azért közben érdemes megállni egy-egy meghökkenés erejéig.

Mást ne mondjunk, a regény elején történő szörnyű és brutális, kegyetlen halálba torkolló emberrablás részletesen leírni egyáltalán nem számít spoilerezésnek, mert az olvasó számára a bűncselekmény minden részlete – ideértve a motivációt és a következményt is – nyilvánvaló.

A regény egyik főszereplőre, Ryan Lee, mert nem talál más módot arra, hogy adósságát rendezze, egy elhagyatott parkolóból, az autója mellől elrabol egy láthatóan jól szituált nőt, Vanessát, azzal a szándékkal, hogy a lehető leggyorsabban váltságdíjat kapjon érte, és megszabaduljon az adósságtól, ami miatt az uzsorás fenyegeti. A nő férje, Matthew egy kiadós veszekedés után éppen a kutyáját sétáltatta nem messze a parkolótól, s Ryan akár le is bukhatott volna már a rablás közben. Nem így történt, a bűncselekmény sikerült, és Ryan az elhurcolt nőt egy olyan barlangba vitte, amit csak ő ismert, és ahol már előkészítette a helyet a túszul ejtett nőnek. A faládában zseblámpát, vizet és innivalót tett, hogy Vanessa akár napokig is kibírja. Bár ezek olyan óvintézkedések, melyekre nem is volt szükség, hiszen a váltságdíjat a lehető leggyorsabban meg kell szerezni…

Az olvasó is könnyen beláthatja, arra még – a dühkezelési problémákkal küzdő – egyébként csöppet sem rosszindulatú, csak kétségbeesett emberrabló sem számíthatott, hogy egy előző héten történt kocsmai verekedés miatt a rendőrség még aznap letartóztatja, s az ítélethozatalig nem is kerülhet szabadlábra. Ahhoz, hogy az emberrablást bevallja, érthető okok miatt nincs elég bátorsága. Visszaesőként két és fél évre ítélik, a nőről pedig nem tud senki…

Swansea és környéke. Itt játszódik a regény.

A regény gyakorlatilag ezen a ponton, illetve két és fél évvel később, Ryan szabadulásával kezdődik. A több szálon futó cselekményből megismerhetjük a feleségét megmagyarázhatatlan módon elvesztő férj vergődését, s – az egyetlen egyes szám első személyű mesélőként – feltűnik Jenna, aki vonzódik a múltat lezárni képtelen Matthew-hoz. A botladozva egymáshoz közeledő szerelmespárt a közös barátok, főleg a négygyermekes Alexia – Jenna főnöke – próbálják összeboronálni. Alexia egy életmódmagazin főszerkesztője, aki a kirúgás határán egyensúlyoz, a gyerekek főleg a könyvet írni szándékozó férjre vannak bízva.

Egy kisváros keresi a gyilkost

Átlagos, hétköznapi szereplők mind, olyan emberek, akikkel nem szokott semmi különösebb történni. Még Ryan sem rosszabb ember, mint bármelyikünk, bár vele a szabadulása után is történnek nehezen megmagyarázható, rossz dolgok. Mintha kísértené, a múlt, mintha Vanessa akarna bosszút állni… Aztán az előző eset után majd’ három évvel, kísértetiesen hasonló körülmények között eltűnik még egy szereplő, s hirtelen minden a feje tetejére áll. Feltűnik a rendőrség is…

A bűnesetek – ez csak természetes! – a regény végére megoldódnak, s mindenki többé-kevésbé azt kapja, amit érdemel. Viszont a háttérben meghúzódó tragédia, az elkövetők motivációja tényleg olyan, amilyennek a regényekben, főleg a krimikben ritkán találkozhatunk. Ráadásul a rendőrségi nyomozás sem megy olyan simán, és nincs egy olyan „civil”, aki a rendőrség helyett megoldja a rejtvényt.

A banalitás a tragédia mögött

– olvashatjuk 351. oldalon, és csak bólintani tudunk, amikor tüskeként belénk szúr a mondat: ez az, amitől Charlotte Link könyve más, mint a többi krimi. A szerző nem akar nagyot mondani, sőt…

A róka völgyében egy sajátos, sodró lendületű, és feszültségekkel teli krimi, ami sok szempontból közelebb áll a hétköznapokhoz, mint azt megszokhattuk. Az esetleges tanulságon, mert szerintem még ilyesmi is akad a könyvben, ráérünk akkor töprengeni, amikor a szöveg végére értünk…

Megosztás: