Idén júniustól változott az aszály definíciója: a törvény szerint az minősül aszálynak, ha a csapadék nem éri el a 25 millimétert harminc napon keresztül, és a napi maximum hőmérséklet legalább tizenöt napon át meghaladja a 31 Celsius fokot. Káresemény megállapításához a két feltétel valamelyikének kell teljesülnie, amit az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) adataival szükséges alátámasztani.
Az időjárás egyre szélsőségesebb hőmérsékleti értékeket produkál, megnőtt az aszály kockázata. A Mabisz felhívja az aszálybiztosítási fedezettel rendelkező gazdálkodók figyelmét arra, hogy a jogszabály változása csak az annak hatályba lépése után kötött szerződésekre vonatkozik. Az idén június 15-e előtt kötött biztosításokra még a régi meghatározás szerint lehet kárenyhítést kérni.
Biztosítási szempontból így az idei év átmenetinek minősül, mivel különböző aszály meghatározások vonatkoznak a kárenyhítési rendszer két pillérére, az állami kárenyhítési rendszerre, valamint a díjtámogatott növénybiztosításokra.
Mivel az egyre népszerűbb díjtámogatott növénybiztosításokat csak május 31-ig lehetett megkötni, így azoknál „harminc napon át tíz millimétert el nem érő összcsapadék” esetén állapítható meg az aszálykár. A klímaváltozásnak kitett legfőbb szántóföldi növényeket (kukorica, napraforgó, búza, rozs) ezen belül is csak az „A” díjtámogatott konstrukcióban lehet aszály ellen biztosítani. A kockázat növekedését a gazdálkodók is érzik, mivel egyre többen választják ezt a biztosítási csomagot: a szerződések száma idén több mint 60 százalékkal, az éves állománydíjuk pedig 53 százalékkal nőtt a tavalyi évhez képest.
