Megnyílt a Margitsziget történelmét bemutató kiállítás a víztoronyban
Jaksics György gyűjtő emlékére fát ültettek és emléktáblát is avattak
Ősi növényfaj, a jégkorszakot rokonai közül egyedüliként túlélt ginkgo biloba, vagyis páfrányfenyő körülbelül tízéves példánya körül gyülekezett a közönség a Margitszigeti Szabadtéri Színpad szomszédságában július 5-én. A frissen ültetett fa a Jaksics-kertészetből érkezett. A víztoronyban pedig a tavaly elhunyt gyűjtő, Jaksics György kollekcióján alapuló Élet – VÍZ – SPORT – erő a Margitszigeten című körpanorámás, vetítettképes helytörténeti kiállítása nyílt meg, amely a Budapesti Nyári Fesztivál időszaki kiállításaként szeptember végéig látogatható.
Amellett, hogy színvonalas produkciókat hozunk létre a nagyszínpadon, különleges emberi kapcsolataink is kialakulnak a munkánk során
– mondta Bán Teodóra, a látványos tárlatot megrendező Szabad Tér Színház ügyvezető igazgatója. Emlékeztetett rá, hogy Jaksics Györggyel évek óta egyeztettek a kiállítás megvalósításáról. Elmesélte, hogy a férfi évtizedekkel korábban fiatal kertészként került a Margitszigetre, és beleszeretett a történelmi emlékekben és természeti szépségekben gazdag helybe.
Bán Teodóra
Tanulmányozni kezdte a Duna e gyöngyszemének páratlan kincseit, majd a históriájához fűződő minden tárgyat, dokumentumot felkutatott és megvásárolt. Ezernél is több tételt számláló gyűjteménye alapján állította össze az Üdvözlet Szent Margit szigetéről című könyvet. A kötet páratlan kordokumentumai kinagyítva váltogatják egymást a vasbeton atyja, Zielinszki Szilárd tervezte műemlék víztorony belső terében látható időszaki kiállításon. A körbe-körbe haladó archív képeken egyebek mellett feltűnik a réges-régi léghajó-találkozó, az 1879-es színpompás népünnepély, az 1893-as turista majális, a hajdani gyógyfürdő előtti ivókút, vagy a forrásvíz ásványtartalmát tudató címke, és sok minden más érdekesség.
Sally Noémi
Az eseményen a könyv társszerzője, Takács Ferenc professzor is jelen volt, valamint a kötet lektora és egyes fejezeteinek szerzője, Saly Noémi, aki visszaemlékezésében kiemelte, hogy Jaksics György mindent összegyűjtött, ami a főváros szívében elhelyezkedő közpark elmúlt évszázadait jellemezte. Régi képeslapokat, fürdőbelépőket, gyógyvízkatalógusokat, szállodai vendégkönyveket, térképeket, újságcikkeket, korabeli hirdetéseket, emlékplaketteket, érmeket, plakátokat, karikatúrákat, bélyegeket, gőzhajójegyeket, tagsági igazolványokat, meghívókat, menükártyákat és egyéb relikviákat.
De nem felületesen gyűjtött – hangsúlyozta a Budapest-történész Saly Noémi –, hanem a gyökerekig ásott, ahogy a fák szívják magukba a mélyből a tápanyagot.
Nincs olyan apró mozzanat, amelyre ne lett volna figyelemmel, és minden részterület feldolgozásához a szerinte leghozzáértőbb szakértők tanácsát kérte ki.
Fát az unokáinak, a jövő nemzedékeknek ültet az ember
– mondta az eseményen az idén százötven éves FŐKERT vezérigazgatója, Szabó József, aki kitért arra, hogy a nagy múltú cégnél jóval idősebb fák is zöldellnek még a Margitszigeten.
Szabó József
A most elültetett páfrányfenyő pedig amellett, hogy a japánok szent faként tisztelik, még hosszú életű is, ezeréves példányait is ismerik. A tövében elhelyezett emléktáblával együtt hosszú ideig felidézheti tehát a kíváncsiságtól és tudásvágytól hajtott, szenvedélyes, ám önzetlen gyűjtő, Jaksics György személyiségét.
