„Az elkészült felújítás igazi turisztikai látványosság, egyben identitásunk és nemzeti közösségi tudatunk értékes és méltó bástyája.” – többek között ezzel indokolták az építtetői Pro Architektura-díjat az újjáépített füzéri vár esetében. Az ICOMOS álláspontja szerint korábban valóban jelentős műemléki értéket képviselt a vár, de ennek véget vetett az átépítés.
„A helyi érdekeket rövidtávon bizonyára szolgáló, és sunyin a műemlékvédelemre hivatkozó, ám annak elveit semmibe vevő átgondolatlan át – és kiépítés, turisztikainak mondott fejlesztés” – ezekkel a szavakkal méltatják közleményükben a beruházást.
A több éve tartó felújítás, írják, „fittyet hányt” mind a műemlék-helyreállítás nemzetközi elveire és követelményeire, mind a hazai gyakorlatra.
Az egykori váregyüttes maradványai a törvényben rögzített kötelezettség szerint megőrzendő műemlékek – lettek volna, de nem így alakult. A régészetileg teljesen fel sem tárt helyszínen, ahol a füzéri vár állott, egy új, historizáló, 21. századi várat hoztak létre, amely eltüntette az eredeti műemléket.
A szervezet, amely citromdíjjal jutalmazza az elkészült várat, fel is sorolja, mi mindenben hibáztak a felelősök.
Az ablakok új mérművei a Miskolc-avasi templom alapján készültek, az oltár a kisszebeni szárnyas oltár átalakított, rontott szerkesztésű, hiteltelen másolata.
Az új falfestés pedig helyenként az utánérzés utánérzése: van, ahol Árva várának azt a díszítését másolja „középkoriként”, amelyet a 19. század második felében festett Maximillian Mann, müncheni festő.
A különböző történelmi épületekből átvett díszletek tehát se nem eredetiek, se nem hiteles másolatok. Ez lenne „identitásunk és nemzeti közösségi tudatunk értékes és méltó bástyája?”- teszik fel a kérdést: persze lehet, hogy a turisták szeretik.
