A szabadtéri színházak az országban szinte mindenhol csodálatos történelmi, építészeti környezetben működnek, de a nézőterek és a színpadok döntő többsége megújításra szorulna, vagy éppen technikai felszereltségük elavult – mondta Pócza Zoltán, a Szabadtéri Színházak Szövetségének nemrég megválasztott elnöke.
Nem mindegy, hogy hol játszunk, attól, ha valahová leteszünk, mondjuk 50 széket és felállítunk egy mobil színpadot, még nem biztos, hogy egy minőségi színjátszás el tud indulni.
Nem véletlen, hogy 1997-ben a szövetséget is azok a szabadtéri színjátszó helyek alapították, amelyek valamilyen történelmi környezettel, sajátos hangulattal rendelkeznek.
Az országban van legalább 8-10 olyan szabadtéri színjátszóhely, amely megfelelő technikai paraméterekkel rendelkezik ugyan, de kisebb-nagyobb felújításra szorul. Példaként említette a kisvárdai (fenti képen), a kőszegi és az esztergomi várszínházat.
Problémát jelent a szabadtéri színházak számára, hogy jelenleg nincs olyan központi pályázati forrás, amelyből a felújítások vagy akár a biztonságos működtetés évről évre magas színvonalon megoldhatók lenne, anyagiak szempontjából pedig a szabadtéri színházak nagyon eltérő lehetőségekkel rendelkeznek, van, amelyik nonprofit gazdasági társaságként, van, amelyik egyesületként, akad, amelyik önkormányzati intézményként működik.
Pócza Zoltán a szövetség elnökeként a szabadtéri színházak elismertségének növelését szeretné elérni. Szeretné, ha a színházi szakma és a közönség egy része is levetkőzné azt a szemléletet, hogy a szabadtéri előadások csak egy „könnyed nyári haknit” jelentenek, és belátná, hogy a szabadtéri előadások semmivel sem rosszabbak, mint a kőszínházi produkciók.
Fontosnak tartja, hogy legyenek szabadtéri színházi bemutatók is, amelyek kihasználják az adott hely és a szabadtér lehetőségeit. Ezek a helyszínek ugyanis nem csupán hátteret, hanem ihletet is adnak egy-egy darabhoz.
A szövetséghez tartozó szabadtéri színházak évente több mint 300 előadást tartanak, amelyekből 18-20 a saját bemutatóik száma.
Pócza Zoltán a szövetség új elnökeként is a feladatok megosztása, a csapatmunka híve, ezért nagymértékben támaszkodni kíván azokra az elnökségi tagokra, akik amellett, hogy hozzá hasonlóan alapító tagjai a szövetségnek, szakterületük kiváló képviselői.
