Földtörténeti szempontból Nagy-Britannia csaknem félmillió éve elszakadt Európa többi részétől: a 450 ezer éve, a Doveri-szoros megnyílásával kezdődött kétlépcsős folyamatot egy nemzetközi kutatócsoport mutatta be a Nature Communications című tudományos lapban.
Ekkor kezdett el széttöredezni az addigi összeköttetés az Északi-tenger déli területeiről érkező nagy víztömegek hatására, majd néhány százezer évvel később súlyos áradások következtében megtörtént a teljes elszakadás.
Az északi félteke nagy részét jég 450 ezer éve borította, az Északi-tenger Nagy-Britannia és Skandinávia közötti területe is jórészt fagyott volt. Az Északi-tenger déli részén nagy, jeges tenger keletkezett, melyet folyók és gleccserek tápláltak. A vízszint jóval alacsonyabban állt, mint napjainkban.
A mai La Manche-csatorna akkoriban egy száraz, folyók által szabdalt terület volt. A mai Doveri-szoros helyén egy mészkőből álló földhíd húzódott Nagy-Britanniától Franciaországig. Úgy működött, mint egy gát, amely a jeges tenger víztömegeit távol tartotta az alacsonyabban fekvő csatornától.
Azt, hogy Nagy-Britannia elszakadását ilyen túlfolyás okozta, régóta feltételezték egyes kutatók. Eddig azonban a hiányzó geofizikai adatok miatt nem lehetett bizonyítani az elméletet – írták Sanjeev Gupta, a londoni Imperial College kutatója és munkatársai, akik a talajban lévő struktúrák elemzését lehetővé tevő szonáris és szeizmikus reflexiós adatokat értékelték ki. Ezek segítségével állapították meg, hogyan jött létre Nagy-Britannia és Franciaország között a La Manche-csatorna.
A kutatás során nagy figyelmet szenteltek a Dangeard-ároknak, mely egy óriási folyóvölgy a tengerfenéken a Doveri-szoros központjában. Ebben gödörszerű, több kilométeres átmérőjű és száz méter mélységű mélyedések találhatók. A szakértők szerint akkor keletkeztek, amikor a tenger vize nagy vízesések formájában áttört a mészkőhídon és erodálta a talajt.
Néhány százezer évvel később került sor a végleges szakadásra – feltételezik a kutatók. A Doveri-szoros fenekén egy másik struktúrát, az úgynevezett Lobourg-csatornát elemezve arra jutottak, hogy az pusztító áradások nyomán keletkezett.
Még mindig nem tudjuk biztosan, hogy mi okozta a jeges tenger túlfolyását. Vélhetően leszakadtak a szárazföldet akkor borító jégtakaró részei és a tengerbe zuhantak. A híd valószínűleg meggyengült a rázkódásoktól. Ez okozhatta a mészkőhíd összeomlását és az áradást, melyre bizonyítékokat találtunk kutatásunk során
– monda el Jenny Collier, a tanulmány társszerzője.
Gupta szerint a földhíd leomlása kétségkívül a brit történelem egyik legjelentősebb eseménye volt, mely a mai napig meghatározza a szigetország identitását.
Amikor a jégkorszak végével megemelkedett a vízszint és végleg elárasztotta a völgy fenekét, Nagy-Britannia elveszítette fizikai kapcsolatát a kontinenssel
– fejtette ki a kutató.
E nélkül a drámai esemény nélkül Nagy-Britannia ma is Európa része lenne. Ez volt az első brexit: a brexit, amelyre senki sem szavazott.
