+ Képzőművészet

Sajdik Ferenc grafikus is a Magyar Örökség Díj kitüntetettje

Műfajokat von össze, szabadon és bátran közlekedik a műfaji korlátokon át, fölényesen alkot és teljesen eredetit.


ILLUSZTRÁCIÓ: Sajdik Ferenc: Szilveszter

Szombaton adják át a Magyar Örökség Díjakat a Magyar Tudományos Akadémia dísztermében, az elismerést újabb hét kiemelkedő személyiségnek és intézménynek adományozzák.

Magyar Örökség Díjban részesül a komáromi Selye János Gimnázium magyar nyelvű oktató-nevelő munkássága, a 230 éves magyar állatorvosképzés és a 115 éves Szolnoki Művésztelep – közölték a szervezők az MTI-vel.

A kuratórium kitüntetésben részesíti Szöllősi Antal Északi Magyar Archívumát, Juhász Zoltán népzenekutatói és előadóművészi munkásságát, az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) restauráló laboratóriumának pergamen-kódex restauráló eljárását és Sajdik Ferenc rajzművészetét.

Gazda István tudománytörténész méltatása szerint a 368 éves Selye jános Gimnázium a Felvidék és Szlovákia legnagyobb, önálló igazgatású magyar gimnáziuma, amely 1950 óta teljesíti fő küldetését, a magyar ajkú fiatalok felsőoktatási intézményekben való továbbtanulásának biztosítását.

Gerencsér Ferenc egyetemi oktató laudációjában kiemeli, hogy a magyar állatorvosképzés nemcsak olyan szakembereket biztosított az országnak, akik minden történelmi helyzetben lehetővé tették az élelmiszerellátás folyamatos biztosítását, hanem olyan értelmiségieket is, akik a polgári értékrend és a nemzeti érzés hordozóiként mindig biztos támaszai voltak a vidéki Magyarországnak.

A Magyar Örökség Díj nemcsak a Szolnoki Művésztelep 115 esztendejének folyamatos művészi munkáját ismeri el, hanem a folytatásban rejlő, nélkülözhetetlen bizalmat is jelzi – hangsúlyozza méltatásában Egri Mária művészettörténész, muzeológus.

Szöllősi Antal munkája akkor teljesedhet ki, ha végre akadnak hivatalos intézmények, melyek gondoskodnak róla, hogy az Északi Magyar Archívum az egyetemes magyar értékek részét képezze és a nemzeti identitás erősítését szolgálja – mutat rá laudációjában Deák Ernő történész, a Bécsi Napló főszerkesztője.

Juhász Zoltánt elkötelezett hagyománytisztelete, népzeneszeretete, szisztematikus, tudományos igényű gyűjtő, kutató munkája vezette eredményre

-méltatja a Birinyi József népzenekutató, filmrendező, a Hungarikum Szövetség elnöke, a KÓTA társelnöke a népzenekutató-előadóművészt.

A magyar könyvtárak egyes középkori kódexeinek, köztük 16 értékes corvinának a sehol máshol nem tapasztalt súlyos károsodásai támasztották az igényt arra, hogy megmentésük érdekében a magyar könyvrestaurálás történetének eddigi legnagyobb erőfeszítését tegyék meg az OSZK restaurátorai – fogalmaz Kastaly Beatrix vegyész-restaurátor, könyvtáros, hozzátéve: az általuk kialakított komplex kezelési eljárások, közöttük – legnagyobb újdonságként – a sikeresnek bizonyult pergamenöntés érdemes arra, hogy Magyar Örökség legyen.

Teremtő művész, istenáldotta tehetség, aki újrateremti a létező világot, amely rögtön érdekesebb lesz. Műfajokat von össze, szabadon és bátran közlekedik a műfaji korlátokon át, fölényesen alkot és teljesen eredetit. Nincs hozzá hasonló művész, s annyira jellegzetes, hogy azonnal felismerjük, nem kell ráírni a nevét

– méltatja Sajdik Ferencet Csukás István író, költő.

KORÁBBAN >>>

Csukás István írói életműve, Cziffra György zongoraművészete is Magyar Örökség Díjat kapott

Kattints ide a hozzászóláshoz

Hozzászólás

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

I accept the Privacy Policy

Népszerűek

To Top