A magyar írásbeliség 14. századi alapforrásait vette meg az MNB


Nyitókép: a Rakovszky család címere. 1561

A Magyar Nemzeti Bank  az Értéktár program keretében 27 millió forintért megvásárolta a 65 dokumentumot, köztük középkori okleveleket is tartalmazó Rakovszky-iratgyűjteményt, amely ötéves letétben a Magyar Nemzeti Levéltár (MNL) gyűjteményébe kerül.

A 65 dokumentum összesen 80 oklevél szövegét tartalmazza, ebből 51 középkori eredetű.

A Rakovszky-család történetét a 13. századi írott forrásokig tudják a szakemberek visszavezetni. A most felajánlott iratanyag jelentőségét elsősorban a Kocsóc (szlovákul Kocovce, németül Hochk) és a szomszédos birtokokra vonatkozó 38 középkori oklevél adja. Mint írják, az anyag a középkori magyarországi hivatali írásbeliség pótolhatatlan forrásai.

A legrégibb darab 1321-ből való, I. Károly király oklevele. Külön említést érdemel I. Nagy Lajos király 1343. évi két oklevele, amelyekben az uralkodó Demeter fia Kányát és Simon fia Jánost kiemeli a trencséni vár várjobbágyai közül és országos nemességet ad nekik.

A dokumentum viszonylag késői emléke a 13. század második felétől felbomló várjobbágyság intézményének.

A családi levéltárban kilenc eredeti királyi oklevél található, amelyek közül Luxemburgi Zsigmond (1387-1437) király hat eredeti kiadványa is kiemelendő. Az iratanyag 1526 utáni része is számtalan fontos egyedi dokumentumot, királyi, nádori, országbírói oklevelet tartalmaz, legfiatalabb darabja 1818-es keltezésű.

Az iratanyagra vonatkozó adatok szerint a gyűjtemény 1914-ben a kocsóczi kúriában volt, Rakovszky Antal őrizete alatt. Ezt követően – ismeretlen időben és helyen – mikrofilm készült róla, amely a Szlovák Nemzeti Levéltárba került. Az iratanyag a család tulajdonában maradt, Budapestre került. Az MNB Értéktár programja számára az örökösök ajánlották föl megvételre.

A 27 millió forintért megvásárolt különleges értéket képviselő gyűjteményt a magyar nemzet kulturális örökségének részeként az MNL Országos Levéltára fogja őrizni.

Az Értéktár program megvalósítására az MNB igazgatósága 100 millió eurós, mintegy 30 milliárd forintos keretet különített el 2018 végéig.

Az MNB 2014 januárjában indította el műkincs-visszavásárlási Értéktár programját, amelynek célja az elmúlt történelmi periódusokban különböző okok miatt külföldre vagy külföldi tulajdonba került magyar vagy külföldi művészek által alkotott, jelentős művészeti értéket képviselő műkincsek minél nagyobb hányadának visszaszerzése Magyarország számára, valamint a hazai hagyatékokban fellelhető legfontosabb műkincsek megvásárlásával azok szétszóródásának megelőzése.

 

Megosztás: