Díjat nyerni jó! De olyan díjat, amivel egy csapásra világhírű leszel, nem akármilyen érzelmi sokk. Nevetni vagy sírni ilyenkor nagyjából ugyanaz. Borbély Alexandra mesél arról az ujszo.com-on, hogyan élte meg a Testről és Lélekről, Enyedi Ildikó új filmjének berlini győzelmét.
Délután, az első előadás előtt ért utol a hívás, hogy három díjat kapott a film. A FIPRESCI, a közönség és az ökomenikusok elismerését. Nekem már ez is hatalmas öröm volt. Próbáltam nyugtatni magam, hogy jó, jó, még előtted az előadás, játszanod kell, nem izgulhatod szét magad! Nagyon furcsa állapotban voltam. A második előadás előtt aludni szerettem volna, de nem ment, annyira izgultam. Még elszenderedni is képtelenség ilyen helyzetben. Pontosan tudtam, hogy Berlinben mikor kezdődik a díjátadó, de próbáltam nem gondolni rá. Rosalinda és Orlando első szerelmi jelenete után, ahogy kijöttem a színpadról, a takarásban kecskejelmezben odalépett hozzám Dankó István kollégám, és csak annyit mondott: – Aranymedve! – Mi? – Aranymedve! – Nem igaz, hazudsz! – szóltam vissza. Mire ő: – Szandra, nem hazudhatok, hiszen én is benne vagyok a filmben! – De én már akkor zokogtam, annyira boldog voltam. Pálos Hanna, aki partnerem a darabban, rám is szólt, hogy: – Szedd össze magad, ne sírj, majd előadás után! – A tapsrendnél megint úgy éreztem, hogy sírni fogok, valahogy mégis sikerült visszafojtanom a könnyeimet. Utána már csak az járt a fejemben, hogy a szüleimmel beszélhessek telefonon.
Alexandra hogyan választotta ki a fellépőruhákat, és miért emlegetik Oscar-várományosnak a filmet, erről ujszo.com portálon olvashatsz.
