Az Örkény István Színház felkért 24 kortárs költőt, írjanak egy-egy verset a társulat tagjainak. Itt a 25. páros: Kovács András Ferenc versét Polgár Csaba előadásában hallgathatjátok meg.
A sorozatról itt olvashatsz részletesen. Az előző videókat pedig itt nézheted meg.
Kovács András Ferenc
Epilógus új királydrámákhoz
Az Örkény Színháznak küldöm
Láttunk süllyedni zsarnok Armadát,
Veszett hatalmak, rablók garmadát –
Verses játékunk vége ez… De mi
Mindig merünk más végbe kezdeni –
Torz törvény, tiltás, hazug akarat
Nem tör meg… Hangunk, arcunk, ha marad –
Mindent eljátszunk! Élni így lehet,
Ha egymást váltják légi díszletek,
Korok s deszkák recsegnek, míg kikorhad,
Tátong a színpad s mennynek hitt zsinórpad –
Ha publikum van, pillanat kitart…
(Arassanak csak pénzelt tapsvihart
Vakult tahók!) Nézőterünk, ha lát –
Tapsolhat vígan deklamált halált,
Röhöghet bátran: a szellem szabad,
S valós látszathoz száz jelen tapad,
Mint szóhoz álom, testhez játszi lélek.
Mindent kimondhat percbe zárt színészet –
Semmit se hagyhat félbe-harmadába
Komédiások feslett armadája.
Videó: Whatevermen Stúdió
