Honfoglalás és megtelepedés / Magyar őstörténet 4. – Helikon Kiadó, 2016 – szerkesztette Sudár Balázs és Petkes Zsolt – 176 oldal, keménytáblás kötés – ISBN 978-963-227-755-4
Nincs még egy olyan területe a magyar történelemnek, amiről annyi ténynek gondolt legenda szólna, mint a magyarok IX. századi története. Aki feleleveníti saját, iskolában összeszedett tudását, az valószínűleg kicsit meghökkenve érzi, hogy itt bizony nem minden van/lehet úgy, ahogy az tanították egykor. Ráadásul a helyzet mára sem javult, sőt… mintha az iskolai történelemoktatás revíziója pont ebben a kényesnek tűnő témán nem történt volna meg, vagy ha mégis, akkor azt a felülvizsgálatot nem a tudományos körök, hanem a legendagyártók hajtották volna végre. Még alsó tagozatos volt a lányom, amikor nem csak tanították neki, de dolgozatot kellett írnia abból, hogy hol van Árpád vezér sírja! Be kell vallanom, elsőre kicsit el is bizonytalanodtam, mert az volt a gondolatom, hogy ha ilyesmit tanítanak, akkor valahol nekem kellett lemaradnom néhány szenzációs tudományos felfedezésről. (Ami majdnem olyan ijesztő gondolatnak tűnt, mint az, hogy marhaságokkal tömik a gyerek fejét!)
- A magyarok nyilait mentsd meg, Uram…
- Új leletek igazolják, hogy máshogy történt a magyarok honfoglalása
- Önsorsrontó kamuzás helyett…
- Honfoglalás: új elmélet született
Ma már nyugodtan állíthatjuk, hogy a magyar társadalom kettészakadt: vannak, akik erős kritikával illetik a tudományt, lenézik annak módszereit és közben sértett öntudatukhoz méltó büszkeséggel hisznek el egymással szöges ellentétben álló dolgokat, és vannak azok, akik a tudomány és/vagy a józan paraszti ész nevében megpróbálnak ellenállni. Nem könnyű feladat!
A Honfoglalás és megtelepedés című kötet az utóbbiaknak nyújt segítséget. Ez a könyv összefoglalója mindannak, ami a Honfoglalásról tudományosan tudható, bizonyítható, s így megalapozottan állítható. Ehhez persze meg kell vizsgálni azt – a legkülönbözőbb forrásokból származó képet –, ami az emberek fejében tapasztalható káoszt okozza. A négy témakörre bontott kötet bemutatja a helyszínt és a magyarok előtt itt élő népeket, mindazt, ami a Honfoglalás tényleges menetéről és a honfoglalókról tudható, és azt, ami létrejött.
A sokakban tényként élő legendák és a történelmi források összevetése érdekes eredményt hozott, a kutatók sok mindent elvetnek, más dolgokról – dicséretes óvatossággal – csak annyit jelentenek ki, hogy az ismert tények tükrében nem igazolható/cáfolható. Állításaikat az írott források, a régészeti leletek és a segédtudományok (például a nyelvészeti kutatások) segítségével helyezik biztos alapra.
A Honfoglalás és megtelepedés című kötet őszintesége sokak számára megrendítő lehet, a székelyekről szóló fejezet például így zárul:
Összefoglalóan azt mondhatjuk tehát, hogy a székelyek vagy az elődeik valamilyen módon – tevékenyen vagy csak passzívan – részesei voltak a honfoglalásnak, csak éppen azt nem tudjuk, hogy pontosan miként
– el tudom hinni, hogy sokak számára megrendítő lehet egy ilyen tudományosan megalapozott kijelentés. Bár, ha őszintének kell lennem, számomra ez elfogadhatóbb, mintha „Csaba királyfi csillagösvényen” galoppozna a legendákból a tudomány lapjaira.
Sokkal jobb, ha tudjuk, hogy mit nem tudunk, mintha a tudásunkban tátongó réseket úgy akarnánk betömni, hogy közben a létezésüket is tagadjuk. Erre a tudományos ismeretterjesztő kötetre nehéz lesz azt mondani, hogy a Habsburgok – vagy, aktuálisan: a brüsszeli bürokraták – megrendelésére készült, azzal a céllal, hogy lerombolja a nemzeti öntudatunkat! Ez a könyv inkább a tisztánlátást segíti azzal, hogy segít rendet rakni az Olvasók fejében.
Innen, a könyvön túlról is csókoltatom a szittya fajmagyarokat!
