Gombamódra szaporodó okosórák, lopásgátlók és nyomkövetők teszik kényelmesebbé az életünket, de a „kütyük” ellenünk is fordulhatnak. 2016 őszén soha nem látott méretű támadás indult a világháló ellen az internetre bekötött tárgyak felől, amelynek következtében egy időre lebénult jó néhány fontos szolgáltatás.
Nagyjából kétszáz éve egyre-másra veszik át a gépek az emberektől a fizikai munka nagy részét: előbb a gőzgépek, majd a villanymotorokkal hajtott eszközök szántanak és vetnek, hozzák és viszik a nehéz rakományokat. Napjainkban azonban már nem a hagyományos gépek, hanem az önvezető autók, az okoseszközök, a humanoid robotok, a gondolkodó számítógépek rajzolják újra a világot. A mesterséges intelligenciára épülő eszközök előretörése új korszakot jelent az emberiség történetében.
A civil társadalom iránti szakmai felelősségvállalás tudatában a Neumann János Számítógép-tudományi Társaság (NJSZT) 2006-ban országos mozgalmat indított.
A Digitális Esélyegyenlőség mozgalom célja: belátható időn belül mindenkinek megadni az esélyt, hogy az információs társadalom teljes értékű tagja lehessen.
Ennek előfeltétele a digitális írástudás elsajátítása, amely nemcsak a számítógép és a világháló használatához szükséges tudást és képességeket jelenti, hanem a kritikai gondolkodás elsajátítását, az információk összehasonlítását, a közösségi háló értő kezelését, az önkifejezés lehetőségeit a digitális környezetben.
A Társaság a tizedik alkalommal rendezte meg Digitális Esélyegyenlőség című konferenciáját, amely az idén a Gondolkodom, tehát…? kérdés köré gyűjtötte csokorba a robotokkal, az önvezető autókkal, a drónokkal és a gondolkodó számítógépekkel kapcsolatos fejleményeket, a használatuk során fölmerülő pro és kontra érveket.
Gondolkodom, tehát örülök a fejlődésnek. Gondolkodom, tehát látom a veszélyeket. Gondolkodom, tehát látom a tudás által generált felelősséget, amelyet az írástudóknak át kell érezniük. Gondolkodom, mégis lassan képtelen vagyok felfogni azt a sebességet, mellyel az infokommunikációs terület fejlődik.
– mondta bevezetőjében Alföldi István, a Társaság ügyvezető igazgatója.
2014 óta már több mobiltelefon működik a világon, mint ahány ember él a Földön.
Előbb a számítógépek, majd a táblagépek és az okostelefonok változtatták meg alapjaiban az életünket. Az említett eszközök száma az utóbbi években nagyjából elérte a maximális szintet: az asztali PC-k eladása egyre csökken, a táblagépeké jószerével stagnál, és a telefonelőfizetői létszámot is nehéz már radikálisan növelni, hiszen gyakorlatilag minden emberre jut legalább egy mobiltelefon előfizetés.
Pár éve újabb hullám indult el: egyre népszerűbbek az okoseszközök, amelyek mind nagyobb hányada csatlakozik az internetre: távolról vezérelhető fűtés és robotporszívó a lakásban, nyomkövető biztonsági berendezés az autóban, személyi edző az okosórában.
Tíz év múlva várhatóan 50 milliárd eszköz lesz a világhálóra kötve, amelyek a jelenlegihez képest sokszoros adatforgalmat generálnak.
Már új nevet is kaptak a hálózatra csatlakoztatott eszközök: a dolgok internete – így hívják a jövő bombaüzletét. A jellemzően emberi közreműködés nélkül, gépek között zajló kommunikációt használó készülékek várható forgalmára elképesztő becslések születnek. A fogyasztási elektronikai termékek piacán várható az internetre kötött okoseszközök számának ugrásszerű növekedése, de küszöbön áll a robottechnika és a mesterséges intelligenciára épülő számítógépek nagyarányú elterjedése is.
Barátaink, vagy ellenfeleink lesznek a robotok? Minőségi életet biztosítanak nekünk, vagy kisemmizett munkanélkülivé tesznek bennünket?
Kínzó, nehéz kérdések ezek, amelyekre ma még nincsenek hiteles válaszok. Biztosan lesznek, akiknek az életét jelentősen megkönnyítik a robotok, de hozzájuk képest sokkal többen lesznek, akik elveszítik a munkahelyüket. Ha pedig valósággá válik, hogy a közeli jövőben a robotok számos ember munkáját átveszik, örüljünk, vagy bánkódjunk azon, hogy ők felszabadulnak a lélekölő, nehéz munka alól?
Italt kever YuMi, az ABB cég újgenerációs robotja:
Hogyan lehet erre a kihívásra felkészülni? Tanulással! A Digitális esélyegyenlőség konferencia egyik legfőbb üzenete ez volt:
Tanulni kell, mégpedig minél többet, minél hosszabb ideig, akár egész életünkön át.
A szoftverfejlesztők egyre nagyobb szerephez jutnak, hiszen a robotokat programozni kell, és az okoseszközök rengeteg applikációt igényelnek. A fiataloknak érdemes ezt a pályát választaniuk, ha biztos megélhetéshez akarnak jutni. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen világszínvonalú képzésben vehetnek részt.
A felhasználóknak is folyamatosan kell képezniük magukat, ha lépést akarnak tartani a világgal, és ki akarják használni az újonnan vásárolt eszközökben rejlő lehetőségeket – legyen szó okostévéről, vagy egy vezetéstámogató rendszerrel fölszerelt autóról.
Ma még nem tudni, milyen gyorsan terjednek majd az önvezető autók, és mikor számít majd luxusnak a hús-vér sofőr. Az biztos, hogy a Tesla elhíresült halálos balesete jelentősen visszaveti az vezető nélküli autók iránt még ki sem alakult bizalmat. A cég vezetői nem győzik hangoztatni, hogy ők csak vezetéstámogató rendszerrel ellátott, nem pedig önvezető autókat gyártanak, és a balesetet szenvedett sofőr bizony, végzetes hibát követett el, amikor nem figyelte az utat.
Egyes vélemények szerint 5 év múlva már nagy számban forgalomba állhatnának az önvezető autók, amelyeket a beépített digitális eszközök vezérelnek a környezeti információk folyamatos, valós idejű elemzésével, hiszen a vezető nélküli autók autonóm biztonsági rendszeréhez szükséges technológia jószerével rendelkezésre áll.
A sofőr nélküli autók elterjedését egyelőre a jogi helyzet tisztázatlansága gátolja
– még nincs kialakult álláspont a tekintetben, ki viselje a felelősséget egy esetleg bekövetkező baleset miatt.
A robottechnika egyik legnagyobb felvevő piaca az autóipar, ahol az összeszerelési munkálatok jelentős részét már ma is robotok végzik. Más iparágakból is jönnek azonban hírek olyan gyártósorokról, ahol a robotok éjjel-nappal, megállás nélkül dolgoznak. A robotokkal nemcsak az élőmunka költségei, de az üzemcsarnokok világítási, fűtési-hűtési költségei is a minimálisra szoríthatók vissza. Az Adidas és a Nike nemrégen bejelentette, hogy egyes üzemeit visszatelepíti a Németországban, illetve az USÁ-ban újonnan épülő, teljesen robotizált gyártási csarnokokba.
Új korszak nyitányát jelentette, amikor Watson legyőzte a két legjobb kvízjátékost.
2011-et írtunk, amikor Watson, a számítógép megnyerte az egyik népszerű szellemi vetélkedőt az Egyesült Államokban. A számítástechnika ekkor új stádiumba lépett: korábban a determinisztikus működésű gépeket használtuk, Watson viszont már az ún. kognitív gépek közé tartozik, amelyek taníthatók és a természetes nyelvet is tudják kezelni. Korábban a keresőrendszerek csak kulcsszavas keresésre voltak alkalmasak. A kognitív rendszerekben természetes nyelvű feldolgozás zajlik, vagyis a kulcsszavas keresés mellett egyéb nyelvtechnológiai módszereket is alkalmaznak. Így olyan összefüggéseket tárnak fel, amelyekre korábban csak az emberi agy volt képes. Az IBM által kifejlesztett Watson azóta az orvosi diagnosztikától az üzletfejlesztésig több területen bizonyította kiváló képességeit.
Mindezeket látva, nem lehet túlhangsúlyozni a garanciák, a szabványok, a minőségbiztosítás és az etika fontosságát. Felelős magatartással kell kijelölni, merre haladjanak, és merre haladhatnak a folyamatok, mely döntéseket lehet a számítógépekre bízni, és melyeket nem.
A Digitális esélyegyenlőség konferenciához kapcsolódó érdekességek, például a papírrepülőt hajtogató robotról készült videó és az esemény összefoglalása megtekinthető a Társaság honlapján.
Tószegi Zsuzsanna
