Somogy megyei általános és középiskolák nyolcvannégy delegáltja gyűlt össze a kaposvári városháza dísztermében a megyei diákparlament ülésén november 11-én. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma által szervezett tanácskozáson beszéde felolvasása közben leültették az egyik felszólaló diákot. A levezető elnök személyeskedésre hivatkozva ültette le a diákot, közölte, csak akkor folytathatja felszólalását, ha kihúzza belőle a „személyeskedéseket”. Végül az oktatási rendszert kritizáló szöveg cenzúrázott változata hangzott el. Itt most az eredeti, cenzúrázatlan szöveg olvasható.
“Tisztelt képviselők, delegáltak! Tisztelt Diákparlament!
A jelenlegi oktatási rendszernek már az alapjaiban, alapelveiben található probléma, emiatt hatalmas gondokkal szembesülünk. Emberi erőforrások minisztériuma. Kis értelmezés után a józan ész fennakad az “emberi erőforrások” szókapcsolaton. Személy szerint élből elutasítom, és rettentően sajnálatosnak tartom, hogy a jelenlegi rendszer valamiféle erőforrásnak tekinti a diákokat. A tanulók nem valami kibányászható barnakőszén, bauxit, nem valami önkényesen felhasználható erőforrás.
Egy fejlett és jól működő oktatásban szükség van egy külön álló oktatásügyi minisztériumra, nem pedig egy működésképtelen, haldokló államtitkárságra. Jelen helyzetben úgy tűnik, hogy dilettánsok hasraütésszerűen, a diákokkal és tanárokkal konzultációt megtagadva irányítják és változtatgatják az oktatási rendszert. Ebben a kontextusban a dilettáns (nem hozzáértő) azért megfelelő fogalom, mert az előző tanévben történt megannyi diáksztrájk, pedagógussztrájk, tüntetés és egy Herman Ottó Gimnázium nyílt levél, viszont erre reakcióként nem érkezett semmi pozitív lépés az oktatási rendszert irányítóktól. Megszüntették az előrehozott érettségi vizsgát, amely könnyítette volna a diákok terheit.
Csökkentik a férőhelyek számát az egyetemeken, főként az államilag finanszírozottat, pedig nem a középkorban élünk, ahol a tanulás kiváltság volt. A ponthatárokat évről-évre emelik, ezzel ellehetetlenítve sok diák jövőjét.
Borzalmas, mikor iskolába menet korunkbeli fiatalokat látunk utcát söpörni, ezzel teljesen ellehetetlenítve a jövőjét és a szellemi fejlődését. Ez miatt szükséges visszaállítani a 18 életéves tankötelezettséget, hogy megakadályozzuk az éppen kialakuló tudatlan társadalmat.
Az óraszámokat csökkenteni kell, mivel a diákok rettentő mértékig túl vannak terhelve. Túlterheltség miatt meg kell szüntetni a heti 5 testnevelést, mivel sok intézmény küzd jelenleg is a feltételek megteremtésével, valamint rettenetesen lefárasztja a diákokat is, ezáltal nem tudnak hatékonyan figyelni az órákon. Több nyelvoktatás szükséges, valamint ha kötelező a diplomához a középfokú nyelvvizsga, abban az esetben az állam teremtse meg rá a lehetőséget, hogy egy diák az állam finanszírozásából kapjon 2 lehetőséget a nyelvvizsga letételére.
A tankönyvpiaci versenyt újra kell gondolni, mert nem minden esetben az állam által előnyben részesített tankönyvek a legjobbak. A kísérleti tankönyvek tanulhatatlanok és hibásak, ezért szigorúbb vizsgálatnak kell őket alávetni kiadás előtt. A készség tantárgyakat csak 9-10 évfolyamban kéne a tanterv részévé tenni, hogy a diákok 11-12 évfolyamban az érettségire összpontosíthassanak.
A diákönkormányzatok jogkörét növelni kell egy demokratikusabb diákérdek képviselet létrejötte érdekében. Minden iskolában meg kell teremteni a tanításhoz szükséges körülményeket, eszközöket. Nem fordulhat elő, hogy egy intézményben nincs papír, kréta, nyomtatópatron. A felsorolt okokból teljes mértékben érthető, sőt tudatosnak tűnő a népbutítás, hogy ne legyenek a diákok gondolkodó, kreatív lények ,hanem bólogassanak az aktuális hatalom minden döntésére. Ez hosszú távon nem lesz életképes és teljes mértékben lezülleszti a társadalmunkat is. Klebelsberg Kunó forogna a sírjában, ha tudná mi történik jelenleg a nevével.
Példát kéne vennünk a finn oktatási rendszerről és ki kell alakítanunk egy nyugatias, modern, 21. századi oktatási rendszert.”
