Minden kisgyerekes párnak ismerős lehet a nyűgös, nem alvó baba. Mit tehet a végletekig kimerült szülő, hogy gyermeke végre álomba szenderüljön? A pszichológus és viselkedéskutató szerző állítja, megtalálta a megoldást. A magyarországi szaklektorral, Sárvári Töttős Györgyivel beszélgettünk.
A szerző előző könyvét, az Aludj el szépen, Bendegúzt úgy hirdetik, hogy Vilmos és Katalin gyermeke, a kis György herceg is erre alszik el. Valóban így van?
Büszke rá a szerző. Reméljük, első kézből van az információja.
Tényleg minden gyereknek segít a módszer? Hiszen mindenhol azt mondják, hogy minden gyerek más, egyedi igényekkel…
A szerző a könyv testreszabását kéri. Tapasztalatai alapján mindenkire hat valamilyen mértékben a történetben felbukkanó valamelyik relaxációs technika, autogén tréning elem, NLP (Neuro-Lingvisztikus Programozás) módszer. Ha más nem, hát a mondatok közé rejtett felszólítások, hogy ásítsunk. Ez garantáltan ragadós.
Mára a gyerekek ingerküszöbe jóval magasabban van, mint, mondjuk, harminc éve. Hogyan köti le ez a könyv a gyerekeket?
A könyv nem lekötni akar, sokkal inkább lelassítani, lenyugtatni, elcsendesíteni. Ehrlin tanácsokat ad a környezetre, a felolvasás stílusára vonatkozóan is. Ella vagy Bendegúz sztorija ennek a rendszernek egy része. A családok jó része szembesül valamilyen alvással kapcsolatos nehézséggel, ő ezt a problémát kívánja orvosolni. Az ingerküszöb elérése helyett az alvást akadályozó ingerek eltüntetésére összpontosít.
A gyerekeknek nincs bioritmusa? Nem álmosodnak el egy olyan nap után, amikor a saját szintjükön kihasználhatják képességeiket?
Természetesen van, de igénylik a felnőtt segítségét. Ezen kívül sokuknak van irracionális félelme a sötéttől, az elalvástól. Amúgy pedig, akárcsak a felnőtteknél, a napi történések (betegség, óvodakezdés, testvér érkezése, új dadus, elveszett játék…stb.) kihathatnak az alvásra és annak minőségére.
Ön is kisgyermekes anyuka. Használja a könyvet? Mik a tapasztalatai?
Agócs Írisz képeit nagyon szeretjük a gyerekeimmel. Bájosak, álmatagok és szerethetőek. Az óvodás korú fiamat jobban érdekelte a könyv, mint a bölcsődést, de nálunk ez más mesékkel is így van. A kicsi nem szívesen vált a kedvenceiről, míg a nagyobbat érdekelte az újdonság. Egy nagyon aktív nap végén próbáltuk ki a felolvasást, így ágyba zuhantunk családostul. Amúgy a szerző kéri is, hogy a gyereknek meseolvasás előtt “ki kell játszania” magát.
Mi lehet az oka, hogy az Aludj el szépen, Bendegúz nem kapott jó értékelést az egyik nagy könyvárusító oldalon?
A történet egyszerű, mondhatni unalmas, maga a szerző is felhozza ezt könyvével kapcsolatos visszajelzésként az Álmos Ella végén. Ehrlin nyílt célja az elaltatás, és nem a színes történetmondás. Nem a képzelőerőt akarja elkápráztatni, inkább az altatással küszködő, kimerült szülők életét szeretné könnyíteni. Az elalvás és a nyugodt éjszaka a cél, ennek pedig eszköze, közvetítője a mese. Aki tehát fantáziára, színes kalandra, szórakozásra vágyik, könnyen csalódhat. Ennek a könyvnek ez nem küldetése. Azaz a szó klasszikus értelmében nem mesekönyv, inkább mesébe burkolt pszichológiai eszköztárat használó segítő könyv. Idézem a szerzőt:
Úgy vélem, ha a könyv túl izgalmas volna, épp az ellenkező hatást váltaná ki, mint ami a célja: hogy segítse a gyermeket az elalvásban. Akkor ugyanis a gyermek a mese egészét hallani szeretné, izgatottá válna ahelyett, hogy elcsendesedne.
