Jeruzsálem héber nevére bukkantak egy 2700 éves papiruszon az Izraeli Régészeti Hatóság (IAA) szakemberei – jelentette a helyi közszolgálati rádió szerdán.
Évekkel ezelőtt minden bizonnyal a Júdeai-sivatag egyik barlangjában találták az értékes leletet régiségtolvajok, akiktől az Izraeli Régészeti Hatóság nyomozói kobozták el a Júdea királyságának idején ősi héber betűkkel írt történelmi dokumentumot.
A nyomozók tudomására jutott, hogy a rablók különleges kincset találtak, és egy ügynök révén követni kezdték a papiruszdarabka útját, majd amikor a tolvajok megpróbálták eladni egy izraeli régiségkereskedőnek, lecsaptak és megszerezték a műkincset.
Három éven át kísérték figyelemmel a sivatag barlangjaiban dolgozó műkincsvadászokat, és több értékes leletet is sikerült megmenteni, hogy azok ne a feketepiac műkereskedőihez és magángyűjtőkhöz vándoroljanak, hanem a közgyűjteményekbe kerüljenek – közölte munkájukról egy szakember a rádióban.
A kétsoros óhéber szöveget tartalmazó, 11 centiméter hosszú és 2,5 centiméter széles papiruszdarabka korát szénizotópos kormeghatározás alapján 2700 évesre becsülik, és ezt alátámasztja a szöveg paleográfiai elemzése is, amely a betűk formája, az egykori írásmód alapján becsüli meg egy szöveg korát.
A papiruszon egyértelműen egy korabeli kísérőüzenet olvasható, amellyel egy borszállítmányt küldtek Jeruzsálembe a királyhoz a Jordán völgyében a Naara nevű településről. A szövegben szerepel a Jerusalma, vagyis Jeruzsálem felé szó.
A kutatók szerint a bor és vele a kísérőlevél nem jutott el a városba, az italt valószínűleg útközben elrabolták, a cédula pedig elkallódott. Csakis ennek köszönhető, hogy majd háromezer éven át megmaradt a száraz, sivatagi éghajlaton, a jóval nedvesebb jeruzsálemi klímát nem bírta volna ki az egykori levélke.
Ez a műkincs nemcsak a Jeruzsálem szó felbukkanása miatt ritka érték, hanem azért is, mert ebből a korszakból eddig csak két másik papiruszt találtak ezen a vidéken, amelyek közül az egyikről már eltűnt az egykori szöveg.
