Képtelenség az emberekre gondolni, a fiunkra, az unokáinkra, anélkül hogy az országunkra ne gondolnánk, amely akkor is a miénk, ha nem a miénk, ha most rosszul állanak is a dolgok, és egyre rosszabbul állanak, nem azért, mert egyre nehezebb volna élni, nem nehezebb, könnyebb, most kezdődik a porciózás, hanem mert az ország, az ország állapota, szellemisége a rosszat hozza ki az emberekből, ebben a rosszban állanak a dolgok, a saját növekvő rosszaságunkban, ebben a mégis személytelen rosszban, ebben a nemzeti rosszban, és ezért kell jó előmenetelt kívánni az országnak, vagyis saját magunk érdekében, nem pedig az elvont és magasztos eszmék iránti félőszinte (félőszintétlen) hódolatból.
Esterházy Péter: Harmonia cælestis
Az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet (EKINT) Legyen köztársaság! címmel közéleti és kulturális fesztivált rendezett október 22-én a budapesti Gödör Klubban. ,,A mindannyiunk által megalkotandó majdani köztársaság csak akkor létezhet, ha nevéhez híven közös jószágunk lesz. A köztársaság ugyanis nem a politikusok köztársasága, és nem is csak a bal- vagy jobboldalé, hanem mindenkié. Ha még nem tudjuk, akkor meg fogjuk tanulni: ha nagylelkűen bánunk a másik szabadságával, attól a miénk nem elfogy, hanem éppen gyarapodik” – írták a program beharangozójában.
Az 1956-os forradalom 60. évfordulójának elődélutánján és -estéjén tartott rendezvényen Esterházy Péterről, a korszakos íróról, gondolkodóról és demokratáról is megemlékeztek: írótársai és előadóművészek tőle, illetve róla szóló művekből olvastak fel. Ezúttal Závada Pál író és Radnóti Sándor irodalomtörténész szavait, valamint Dés László szaxofonimprovizációját idézzük.
(A helyszínen készült hangfelvételek technikai minősége nem tökéletes, de bízunk abban, hogy az előadások így is különleges élményt jelentenek olvasóinknak.)
Azt, hogy édesapámat szörnyen megverték, pofozták, mint a gyereket, ütötték, mint a lovat, első dühükben leverték a veséjét, majd módszeresen végig az egész testét, de főleg a talpát, csak későbben tudtam meg.
Esterházy Péter: Harmonia cælestis
,,Esterházy Péter és Nádas Péter nyelvet adott nekünk 56-hoz, még a Kádár-korszakban, hogy beszélhessünk róla, ne azokban a sémákban, amelyeket előírtak nekünk” – mondta Radnóti Sándor irodalomtörténész.
