Forradalom a Katona József Színházban – Maléter Páltól az ’56-os menekültekig
A börtönudvaron ásták el őket. Nehogy kiderüljön, hogy ki hol van. ’61-ben aztán kiásták őket onnan, a hullákat kátránypapírba tekerték és ilyen szedett-vedett drótokkal összedrótozták. Éjjel kellett kivinni, és mély gödröket kellett nekik ásni, és akkor bedobták az egyikbe a Nagy Imrét, a mellette levőbe Malétert és Gimes Miklóst. Nem lehetett tudni, hogy melyik van alul, melyik felül.
Ősbemutatóval és kivételes szereposztású, egyszeri dokuszínházzal várja nézőit a PanoDráma és a Katona József Színház többek között Mácsai Pállal, Máté Gáborral, Molnár Piroskával és Szamosi Zsófiával. A Maléter Pálnéval készült 15 órányi mélyinterjú alapján íródott Pali ősbemutatója október 23-án lesz a Sufniban, november 4-én a nagyszínpadon pedig az ’56-os menekültekkel készült sokszáz órányi oral history anyagból, valamint friss, eredeti interjúkból láthatnak egyszeri dokuszínházat kottából a Fortepan fotóival és korabeli hangfelvételekkel gazdagítva.
Az élet drámái szóról szóra. Az egyetlen magyar dokumentumszínháztól.
56 – nekem ez máig is a csoda. Ami az életemben a csúcs volt, az emberhez méltó
Furcsa, hogy ezt így mondom, hiszen akkor én nagyot vesztettem, a legnagyobbat, amit ember veszíthet. Én akkor mindent elvesztettem! Mégis úgy gondolok vissza rá, hogy gyönyörű volt.
1. PanoDráma: Pali – ősbemutató
Maléter Pálné életmonológja szó szerint, Katona József Színház, Sufni ‑ bemutató: 2016. október 23., 16.45 további előadások: október 29., 30., november 3., 17. ‑ 19.15. Jegyvásárlás
Maléter Pál 41 éves sem volt, amikor 1958. június 16-án az 56-os forradalmi kormány honvédelmi minisztereként Nagy Imrével és Gimes Miklós újságíróval egy napon kivégezték. Özvegye, a szellemileg és fizikailag is fiatalos Gyenes Judith ma 84 éves. Vele interjúztak az alkotók, az őt alakító Szamosi Zsófiát beleértve hónapokon át, s ebből a több mint 12 órányi anyagból született az előadás, mely épp annyira szól Gyenes Judithról, mint férjéről és Magyarország modern történelmének egyik legfelemelőbb fejezetéről.
Maléter Pálné, Gyenes Judith: Szamosi Zsófia, Videó: Balogh Balázs, Taskovics Éva, Asszisztens: Budavári Réka, Dramaturg: Garai Judit, Hárs Anna, Merényi Anna, Rendező: Lengyel Anna
Külön köszönet Bezerédi Zoltánnak, Csalog Zsoltnak, Izsák Lilinek és Szarka Zoltánnak.
2. PanoDráma: Exodus ’56
dokudráma kottából, ‘56-os menekültek interjúiból
Katona József Színház, nagyszínpad – 2016. november 4., 19.00, Jegyvásárlás.
1956. november 4-én megindult Magyarország történetének egyik legnagyobb kivándorlási hulláma. Részben a megtorlás elől, részben egy jobb, emberhez méltóbb élet reményében menekültünk akkor épp mi, magyarok a diktatúrából a szabadságba. S bár Magyarország lerohanását sokak reménye ellenére nem akadályozta meg sem az Egyesült Államok, sem a hazánkat is tagjai közt tudó ENSZ, a menekülteket tárt karokkal várta a nyugati világ Ausztriától Ausztráliáig: étellel, itallal, munkával, oktatással, menedékkel, készpénzzel segítve őket. Ahogy nőtt a menekülők száma, úgy sokasodtak a nehézségek, sőt a kritikai hangok is, de mindez nem változtatott azon, hogy az elsöprő szolidaritásnak köszönhetően végül 200.000 magyar kivándorló talált otthonra, munkára és hosszútávon boldogságra választott hazájában.
Manapság mintha kicsit hajlamosak volnánk megfeledkezni minderről. Ahogy három éve a Nemzeti Színházban a magyar holokauszt emléknapján az Auschwitz-pert feldolgozó A vizsgálattal, úgy ezúttal is szó szerinti interjúkkal és dokumentumokkal szeretnénk emlékezni és emlékeztetni történelmünk egyik fontos, ma különösen releváns fejezetére. Az est szövegét a PanoDráma alkotócsapata állította össze az 56-os Intézet hatalmas oral history archívumának hatvan releváns mélyinterjújából, korabeli újságcikkekből és egyéb forrásokból, valamint az általuk készített eredeti interjúkból. A felolvasást a Fortepan anyagából válogatott fényképek kísérik.
A dokudráma egyszeri alkalommal látható a Katona József Színház nagyszínpadán mindkét társulat művészeinek részvételével, de igazgatója révén ezúttal is csatlakozik a produkcióhoz az Örkény Színház.
Előadják: Bartsch Kata, Bezerédi Zoltán, Kovács Lehel, Mácsai Pál, Máté Gábor, Molnár Piroska, Urbanovits Krisztina, Dramaturgia: Almási-Tóth András, Garai Judit, Hárs Anna, Merényi Anna, Színpadra állította: Lengyel Anna
3. Csalog Zsolt: Keserű boldogság
Katona József Színház, Sufni – 2016. október 23., 24., november 2. ‑ 19.15
Kari Györgyi (…) lassan beszél, méltósággal, hosszúra nyúlt sóhajtások a szünetei, néha iszik, kristálykorsóból tölt magának vizet, mereng, elrabolja a hallgatók lelkét. (…) A követségi dolgozószobát, a várbeli kislakás magányát, a kihallgatószoba bántó kietlenségét, a magánzárka álmatlan éjszakáit egyaránt idézi a színpad. (…) Ha légópincéből mászna elő, vagy Vörös szőnyegen járna, akkor is ilyen méltóságteljes tartása volna. De más másképp van jelen, ma este ugyanis kicsit meghalt értünk a színpadon.
Sisso, Magyar Narancs, 2015. november 12.
Amit érdemes elmondanom, az mind ötvenhat köré csoportosul, az én életem ötvenhatról szól.
A forradalom két hetében három alkalommal újra műsoron a tavaly nagy sikerrel játszott szcenírozott felolvasás. Csalog interjúalanya, Jancsó Lívia nemcsak a magyar történelem egyik legfényesebb pillanatát látta közvetlen közelből, hanem besúgóktól körülvéve titokban legépelte Mindszenty hercegprímás emlékiratait, letartóztatták, faggatták, fenyegették, majd elengedték, utóbb internálták, ott is igyekeztek megtörni, határozatlan időre magánzárkába csukták, a körlet névsorából törölték, majd mégis elengedték, hogy aztán kitelepítsék. Lívia pedig minden szabadulása alkalmával rohant vissza az Egyesült Államok nagykövetségére, dolgozni.
Az író, amikor ír, általában fantáziájára hagyatkozik, vagy személyes emlékezetének törmelékéből építkezik. Nekem gyenge az emlékezetem, és a képzelőerőmet se tartom sokra: szívesebben dolgozom élő modellről. „Dokumentumot” írok, létező, egyedi alakok portréit rajzolgatom.
(Csalog Zsolt)
Jancsó Lívia szerepében Kari Györgyi, Dramaturg: Hárs Anna, Merényi Anna, Kreatív producer: Lengyel Anna, Rendező: Ördög Tamás, Külön köszönet Csalog Gábornak.
A módszer és a PanoDráma
A hazai független színházak élvonalába tartozó PanoDráma érzékeny társadalmi témái mellett elsősorban munkamódszeréről és előadásainak formáiról ismert. A verbatim, a dokumentumszínház szó szerinti változata azt jelenti, hogy a darab az adott témában készített eredeti interjúkból és egyéb hiteles szövegekből áll össze egyetlen szó változtatás vagy stilizálás nélkül. Meghatározó alkotói döntés, hogy száz órányi interjúból és ezer oldal dokumentumból hogy lesz másfél órás előadás.
A hiteles szövegek kölcsönzik az előadásoknak azt a sokszor megrendítő életszagot és drámai erőt, mely többek közt a romák elleni 2008-2009-es támadásokat feldolgozó, számos európai fesztiválon turnézó Szóról szórát, a Sipos Pál és diákjai ihlette Más nem történtet vagy éppen a Nemzeti Színházban az itt november 4-én szereplő színészekkel bemutatott, az Auschwitz-pert feldolgozó A vizsgálatot jellemzi.
