Kiosztották az idei Déry-díjakat

Három alkotó részesült a Déry Tibor Alapítvány elismerésében. A marosvásárhelyi születésű Selyem Zsuzsa alkotásai között többségben vannak a publicisztikák és esszék, ám szépírói munkássága is jelentős. Több munkája angolul, németül, franciául és románul is megjelent. Zoltán Gábor hosszú kutatómunka után publikált Orgia című regénye az idei Könyvhét egyik sikere volt. Az alkotás a városmajori nyilasok történetét igyekszik testközelbe hozni. Takáts József legutóbbi politikai, eszmetörténeti kötete, A megfelelő ötvözet jelentős szakmai sikereket aratott, a szerző idén megkapta az Artisjus-díjat is.

A Déry-díj pénzjutalommal jár, ennek forrása a Déry-hagyaték, beleértve a Déry-művek után keletkező jogdíjak összegét is. A díjat odaítélő kuratórium elnöke Závada Pál, titkára az Artisjus főigazgatója, Dr. Szinger András, tagjai pedig Ilia Mihály, Keresztesi József, valamint Lator László, aki a közelmúltban lemondott az alapítványnál betöltött tisztségéről. Az első Déry-díjat 1984-ben adták át (akkor még Déry Tibor-jutalom néven), azóta több százan részesültek az elismerésben. A korábbi díjazottak között szerepelnek olyan írók-költők, mint Csoóri Sándor, Bán Zsófia, Podmaniczky Szilárd, Csukás István, Esterházy Péter, Spiró György és Ottlik Géza, illetve olyan irodalomtörténészek, kritikusok, esszéisták mint Csűrös Miklós, Ferencz Győző, Kovács Sándor Iván, Lengyel András, Németh G. Béla és Radnóti Sándor.

Selyem Zsuzsa irodalomtörténész, író, esszéíró  Marosvásárhelyen született. Kolozsváron előbb matematikát tanult, majd ugyanitt angol-magyar szakos bölcsészdiplomát szerzett, később az ELTE BTK-n doktorált. Jelenleg a kolozsvári BBTE bölcsészkarán tanít kortárs irodalmat. 1993 óta jelennek meg esszéi, tanulmányai, novellái és publicisztikái. Első esszékötetét Valami helyet címen publikálta 2001-ben, ezt követően körülbelül 2-3 évente jelentkezett új kötettel. A Szépírók Társaságának tagja, a József Attila Kör tiszteletbeli tagja, az MTA külső tagja. Több irodalmi díj és elismerés tulajdonosa: Látó-nívódíj (1997, 2000, 2008), Móricz Zsigmond öszöndíj (1998).

Zoltán Gábor (fenti képen) író Budapesten született. Színházi és rádiós rendezőként, valamint irodalmi szerkesztőként dolgozott. Első kötete, a Vásárlók könyve 1997-ben jelent meg, és megkapta a legjobb elsőkönyves szerzőnek évente odaítélt Bródy-díjat. Két novelláskötetét regények követték. Legutóbbi, Orgia című művét fél évtizedes kutatás után írta meg. A könyv – amely a szerző szűkebb hazájának, a Városmajornak nyilas vérengzéseinek állít emléket – az idei Könyvhéten jelent meg, második kiadása a napokban kerül a boltokba.

Takáts József irodalomtörténész, kritikus Gyuláról származik. A JATE BTK-n végzett, 1988-ban Pécsre költözött és azóta is ott él. Egyetemi évei alatt irodalmi folyóiratok szerkesztésével foglalkozott, később fontos irodalomszervező munkát végzett. Tagja volt a József Attila Kör (JAK) vezetőségének, részt vett irodalmi lapok alapításában. Az 1990-es évek elejétől kezdve egyetemen oktatott: előbb a szegedi bölcsészkaron, később a Pécsi Tudományegyetemen, majd a Szegedi Tudományegyetem Budapesti Média Intézetében. Az évtized végétől több fontos szakmai szervezet és kuratórium tagja volt: NKA Folyóiratkiadási Kollégiuma, Mészöly Miklós-díj kuratóriuma. 2004 őszétől Pécs város Európa Kulturális Fővárosa-pályázatával foglalkozott: később a Pécs 2010 Pályázati Kabinet vezetőjeként irányította a pályázatírói munkát, és. 2005-ben a Magyar Köztársaság Ezüst Érdemkeresztje kitüntetésben részesült, 2007-ben Palladium-díjat, 2009-ben Balassa Péter-díjat kapott. Modern magyar politikai eszmetörténet című munkáját, amely eredetileg egyetemi tankönyvnek készült, 2002-ben készítette el. A pécsi EKF projektben született A határtalan város / Borderless City című pályázati könyv. Eddigi utolsó kötetét, politikai eszmetörténeti tanulmányai gyűjteményét A megfelelő ötvözet címmel az Osiris Kiadó adta ki 2014 végén. A kötetért a szerző 2016-ban Artisjus-díjban részesült.