Már 18 nyelvre fordították le a Hitler drogfüggését taglaló és a náci hadseregben kábítószerek alkalmazását feltáró könyvet: Blitzed – Drogok a náci Németországban. A szerző Norman Ohler, aki korábban maga is drogfüggő volt, s eredetileg egy fikciós novellához kezdett a anyagot gyűjteni a náci archívumokban. Az Unikornis férdekes cikkben szemezget a könyv tartalmából.
Az Ardenneken átkelő katonáknak olyan drogot adtak a tábori orvosok, amelytől képesek voltak szinte egyhuzamban három napot menetelni. A háború vége felé, 1944-45-ben pedig egy kokainszármazékkal kísérleteztek a tengerészeknél, amelytől folyamatos hallucinációkkal ugyan, de elvileg hét teljes napon át képesek voltak ébren maradni.
A sikeres megszállás után a hadsereg a Pervitrinre is ugyanolyan fegyverként kezdtek tekinteni, mint a bombákra és tankokra. A teljesítményt és hatékonyságot az egyik legfőbb erényként kezelő német társadalom elitje is rácuppant az 1937-ben szabadalmaztatott, majd sorozatgyártásban előállított serkentőszerre.
A legális teljesítménynövelő szer gyorsan népszerű lett a színészek, náci tisztek, de még a gyári munkások körében is. Bárki egyszerűen hozzájuthatott, hiszen még recept sem kellett a kiváltásához. A nőknek azzal a szlogennel ajánlgatták a tabletták napi két-háromszori szedését, hogy percek alatt végezni fognak a házi munkával, és még fogynak is tőle. A fronton harcoló katonák pedig a szorongásuk enyhítésére szedtek Pervitint.
A második világháborúban harcoló Heinrich Böll egyik levelében könyörög szüleinek, hogy küldjenek utána Pervitint a frontra. Adolf Hitlert az orvosa kezdte stimulánsokkal és tudatmódosítókkal kezelni.
Hitler drogfüggőségéről és a stimulánsok hadseregbéli alkalmazásáról az Unikornis cikkében olvashatsz bővebben.
