Október 14-én ünnepélyesen átadták Szórádi Zsigmond Madaras József színész csillaga című szobrát az Aszódi utcai lakótelepen, a Madaras József téren.
A szobrászi szándék a hiteles megjelenítés mellett az volt, hogy egy híres szerepében mutassa be a művészt filmbéli kutyájával együtt, aki a Kántor című filmsorozat főszereplőjeként, Csupatiként vált országosan ismertté.
A szobrot a Füleki utca és Réce utca által határolt közterületen állították fel, amely 2015. április 29. óta viseli Madaras József nevét. A Kossuth-díjas színész, filmrendező ugyanis életének jelentős részét töltötte a lakótelepen, és jelenleg is élnek a környéken hozzátartozói.
Sajó Ákos, a József Attila Városrészi Önkormányzat elnöke:
A mai nap fordulópont az Aszódi-telep életében. Nem csak amiatt, hogy az ország első Madaras József szobrát gyermekkora, fiatalsága színterén állították fel, hanem amiatt is, hogy az itt lakó nehéz sorsú embereknek megadatik az emlékezés saját múltjukra.
– kezdte beszédét a képviselő, majd méltatta a színművész munkásságát:
Jellegzetes karakterét hamar felfedezte a filmes szakma és ettől kezdve rengeteg filmszerepet kapott. Világhíres magyar filmrendezők vetélkedtek érte.
Az avatáson megjelentek a művész rokonai, valamint pályatársak, kollégák, többek között Koltay Róbert is.
Madaras Józsefről: 1937. augusztus 16-án született az erdélyi Rigmányban. 1958-ban elvégezte a Színművészeti Főiskolát. Játszott a Győri Kisfaludy Színházban, a Szegedi Nemzeti Színházban, a Déryné Színházban, a Thália Színházban, a Nemzeti Színházban. 1978-tól a Mafilm társulatának tagja volt, 1982-től rendezett is. Több, mint negyven játékfilmben és közel harminc tévéfilmben szerepelt. 1992-ben agysérülés következtében hónapokig kómában volt. 2000-ben elnyerte a Magyar Filmszemle Életműdíját. Utolsó epizódszerepét Szabó István Rokonokjában nyújtotta 2006-ban.
Szórádi Zsigmondról: Magyar Művészetért-díjas szobrászművész, a kortárs köztéri szobrászat egyik legmarkánsabb képviselője. 1986-ban a Képzőművészeti Főiskolán tanári diplomát szerzett Kő Pál első szobrásznövendékeként, majd még 3 éven át volt mesterképzős hallgatója.
Néhány hazai műve: a csepeli „Darudomb” kompozíció; a zalaegerszegi Szent István szobor; a vecsési II. világháborús emlékmű; a csepeli 5 m-es „Mécses” illetve a ferencvárosi „Angyal István és Tűzoltó utcai bajtársai” térplasztika.
Külföldi elismert művei: az Unesco szervezésében készült „Európa madár” a vilniusi Európa Parkban; a „Táncos” szobra a Tokiói Szociális Központban, ill. a „Ritmika” bronz figurája a lausannei Olimpia Múzeumban.
A Madaras József színész csillaga című szobor felállítását a Nemzeti Kulturális Alap támogatta.
