Cigányvajdák márpedig nincsenek!
– így kezdődik az a nyílt levél, melyet először tavaly júniusban tett közzé a Facebookon Hidvégi-B. Attila, a RomNet magazin főszerkesztője. Mivel úgy érzi, a téma még mindig aktuális, bejegyzését a napokban ismét megosztotta. Levelében Hidvégi-B. Attila arra hívja fel a figyelmet, hogy a cigányvajdák intézménye nem létezik.
Tisztelt Kollégák, Főszerkesztő urak!
A magyarországi cigányság egyik meghatározó médiumának vezetőjeként úgy érzem, eljött az idő, hogy egy alapvető fontosságú ügyre felhívjam minden újságíró, szerkesztő és főszerkesztő figyelmét: a cigányvajdák intézménye nem létezik, a cigányvajdák kizárólag olyan önjelölt emberek, akiknek semmilyen társadalmi támogatottságuk – esetlegesen saját családjukat és rokonságukat kivéve – nincsen!
Tisztelettel kérem Önöket, hogy a jövőben sem magát országos fővajdának, vagy megyei és városi vajdának nevező egyéneket a magyarországi cigányság nevében ne nyilatkoztassanak, az esetlegesen magánvéleményüket ne próbálják a többségi társadalom tagjai és a cigányság felé úgy beállítni, mintha az egy „vezető személyiség” véleménye lenne.
Ha valóban objektíven, és nem manipulatív szándékkal szeretnék tájékozatni a közvéleményt, olvasóikat egy fontos társadalmi kérdésről, akkor azt hiteles, választott képviselők, vagy a témakörben megfelelő szakmai tapasztalattal és képzettséggel rendelkező társadalmi szervezet tagjai útján tegyék! A magukat vajdának nevező, kétes erkölcsű és múltú emberek méltatlanok és alkalmatlanok arra, hogy a romák valós társadalmi integrációját elősegítsék. Megnyilvánulásuk közvetítésével Önök, mint a véleményformáló médiumok képviselői, a sztereotípiákat erősítik, amely ellen mindannyian évtizedek óta küzdünk.
Tény, hogy a cigányvajdák valóban léteztek, de egy letűnt, eltűnt korban, és joggal nem tart már rájuk igényt sem a cigányság, sem a teljes magyar társadalom. A cigányság kivetette magából a vajdákat, és a mai korban az önjelölt vajdák nem mások, mint egy fekélyes seb a cigányság testén. A vajdák a történelmi tények alapján is tudható, egyfajta kápók, besúgók voltak, akik kiszolgálták az urak, a csendőrök és a rendőrök igényeit, miközben saját bűneik alól cserébe kegyelmet kértek. Javaslom, erre vonatkozóan lapozzák fel a történelemkönyvet, a hiteles forrásokon alapuló beszámolókat, írásokat, tanulmányokat!A jelen korban a magukat vajdáknak nevező emberek sem mások, mint elődeik: kétes körülmények között megszerzett vagyonukkal próbálnak hatalmat szerezni, uralkodni, keresni a „hatalmasságok” kegyeit. Nem járhat élen, nem hirdethet erkölcsi példát az, aki maga is nyakig sáros. Bűnmegelőzésről, vagy oktatási és társadalmi kérdésekről ne a bűn árnyékában élő, iskolázatlan emberek véleményét kérdezzék és közvetítsék! Ha a cigányság élethelyzetén szeretnének pozitív irányban változtatni, jó példák bemutatásával segítsenek lebontani az előítélet falait. Szólaltassanak meg például felkészült, tanult embereket, mert a romák között is találnak szép számmal diplomás, nyelveket beszélő, európai szinten is kiválóan teljesítő szakembereket, vagy évtizedes tapasztalatokkal rendelkező szervezetek vezetőit. Örömmel üdvözölnénk mindannyian, ha például roma származású közgazdászok elemezhetnék az Önök médiumaiban az ország gazdasági helyzetét, roma származású politológusok kommentálnák a választási eredményeket, ha rasszjegyeket viselő orvosok, tanárok, szakmunkások beszélhetnének fontos társadalmi kérésekről, és nem csak vágóképként, a szegénységet vagy a bűnözést bemutató híradásokban szerepeltetnék a romákat.
– olvasható a nyílt levél első felében.
A cikk a következő oldalon folytatódik, kattints!
