Harmincnégy éve, 1982. szeptember 14-én ért véget egy tündérmese, Grace Kelly élete. A szőke szépség előbb a filmvásznon, majd a való életben is hercegnő lett, és boldogan élt a festői Monacóban. Halála is drámai volt: egy autó volánjánál érte végzetes agyvérzés.
Grace Kelly egy dúsgazdag gyáriparos (és nem mellesleg olimpiai bajnok evezős) legkisebb lányaként született 1929. november 12-én Philadelphiában, nevének megfelelően valóban a báj és a kecsesség megtestesítője volt. Szülei legnagyobb megdöbbenésére a középiskola után közölte: színésznő akar lenni. A mesterséget New Yorkban tanulta ki, közben – mivel otthonról pénzt nem kapott – modellként tartotta el magát.
1951-ben szerződött Hollywoodba, ahol karrierje üstökösként ívelt felfelé: két évvel később már Oscar-díjra jelölték és Alfred Hitchcock egyik kedvenc színésznője lett. A borzongatás nagymestere benne találta meg azt a tökéletes szőke nőt, akit mindaddig hiába keresett, és olyan filmjeiben osztott rá főszerepet, mint a Gyilkosság telefonhívásra, a Hátsó ablak és a Fogjunk tolvajt. Mivel Grace Kelly dekoratív külseje mellett emberábrázoló tehetségével is kitűnt, válogathatott az ajánlatokban.
A legjobb női főszereplőnek járó Oscar-díjat 1954-ben kapta meg A vidéki lány című moziban nyújtott alakításáért; az alkoholista énekesnő szerepére a Paramount stúdiónak „kölcsönözte” ki az MGM egy gyermeket váró kolléganője helyére. A filmakadémia voksolásán az Oscar-díjak addigi történetének legszorosabb eredménye született, Kelly alig hat szavazattal kapott többet, mint a Csillag születik című filmben remeklő Judy Garland.
Karrierje 1956-ban ért váratlan véget: Molnár Ferenc A hattyú című darabjának filmváltozatát forgatta a francia Riviérán, amikor egymásba szerettek III. Rainier monacói herceggel. A filmsztár Amerikába hazatérve még elvállalta a Felső tízezer című film főszerepét, majd felbontotta szerződését és Európában kezdett új életet. Döntését sokan értetlenkedve fogadták, egy producer például azt kérdezte, ugyan miféle az a királyság, amely még egy filmstúdiónál is kisebb területen fekszik.
Az 1956. április 18-án tartott esküvő igazi médiaesemény is volt: a menyegzői ruha a legpazarabb és legdrágább volt, amit az MGM stúdió történetében terveztek, a csipkedíszt pedig egy múzeumból kölcsönözték. A hatszáz vendég részvételével zajlott szertartásról az MGM stúdió dokumentumfilmet készített, amelyet világszerte nagy sikerrel vetítettek. (A monacóiak az új hercegnőnek csak ezt a filmjét láthatták, a többit uralkodói rendelettel tiltotta be Rainier herceg.)
- A teljes cikk a Múlt-kor oldalán olvasható
