Test, szex, betegség, vér, halál, gender-kérdés, horrormondókák gyerekeknek – ilyen és ehhez hasonló témákat feszeget a Tabu kollekció című előadás, ami szeptember 8-án, 9-én és 10-én látható a Trafóban. A kényes témák mellett a külső-belső tabuk ihlette extravagáns ruhaköltemények kerülnek reflektorfénybe. Az éneklő modelleknek – többek közt 3D-nyomtatással és ledvilágítással – tervezett, közel száz egyedi jelmezt és kelléket fényvetítések emelik ki a térből. A Tabu kollekció a legendás PESTIESTI kosztümmágusának és a Soharóza vezetőjének közös vizuális és hangzó ínyencsége. Nagy Fruzsina jelmeztervező és Halas Dóra karnagy szakmáik ötvözéséből születő látványos divatkoncertje olyan játékos világképet rajzol elénk, melyben az izgalmas és titkon mindenkit foglalkoztató tabutémák vonulnak fel. A darab ötletgazdáival, Nagy Fruzsinával és Halas Dórával beszélgettünk az előadásról.
– A Tabu kollekcióban éneklő modellek mutatnak be nem mindennapi jelmezeket. Honnan jött a koncepció?
Nagy Fruzsina: Úgy másfél évvel ezelőtt egyik hajnalban azt álmodtam, hogy a Trafóban egy kifutón a modellek végig énekelnek a jelmezeimben. Ekkor épp Bécsben terveztem, és egy közös gyerekes programon, csak úgy mellékesen megemlítettem az álmomat Halas Dóri barátnőmnek, aki a Soharóza vezetője. Ő erre gondolkodás nélkül rávágta, hogy csináljuk meg!
– Az előadás kényes témákat feszeget. Olyanokat, mint például a gender-kérdés, melynek kapcsán több hazai politikus, közszereplő is kifejtette véleményét, komoly felháborodást okozva. A mai magyar közélet mennyire adott inspirációt a darabhoz? Mondhatjuk, hogy a Tabu kollekció görbe tükröt állít a társadalom elé?
Halas Dóra: Én nem érzem, hogy társadalmi tabuk lennének a központban. Sokkal inkább személyes tabukban gondolkodtunk. Az egész munkafolyamat úgy kezdődött, hogy a kórustagok kisebb csoportokban kutatómunkát végeztek, általános tabukat kerestek, illetve a saját tabuikról beszélgettek. Ezekből a csoportmunkákból szűrtük le a végén azt a hét témát, amihez úgy éreztük, hozzá tudunk zeneileg és látványilag nyúlni. Fontos azonban, hogy nem volt célunk bármiféle véleményt kinyilvánítani a témákkal kapcsolatban. A kórus 24 tagja, kiegészülve a többi alkotóval éppen azt tudja megmutatni, hogy mi az, ami mindannyiunk fejében ott motoszkál, függetlenül attól, hogy ki honnan érkezett. És nem teszünk mást: csak felvonultatjuk ezeket a témákat a kifutón.
Nagy Fruzsina: Mi a tabukat inspirációként használtuk, ezek ihlették a zenéket, a látványt, a jelmezeket és az elektronikát. A kutató és anyaggyűjtő munkafázisban természetesen sokat beszélgettünk társadalmi tabukról is, de végül a kiválasztott tabuk inkább személyes tabukat fednek. Ami meg társadalmi, azt abszolút humorral kezeltük.
– Az előadás koncepciója nyilván tered ad a kísérletezésnek. Mennyi ideig tartott, amíg elnyerte végleges formáját a Tabu kollekció, és mi okozta a legnagyobb kihívást az alkotói munka során?
Halas Dóra: Azt volt a legnehezebb megszülni, hogy mennyire legyen konkrét mondanivalója az előadásnak. Ugyanis mind a zene, mind a jelmeztervezés egy absztrakt világot tud csak bemutatni, még egy ilyen erős témánál is, mint a különböző tabuk. Egy időben szerettük volna színházi irányba elvinni, elmesélni a közönségnek egy történetet, de a műfaj maga kevésnek bizonyult ehhez. Így aztán hosszas teketóriázás, dramaturgokkal való egyeztetés után úgy döntöttünk, ne akarjunk többet, mint amink van. Ezért kimondtuk: ez nem több és nem kevesebb, mint egy extrém, tabuk-inspirálta divatbemutató koncert.
Nagy Fruzsina: Több, mint egy éve dolgozunk ezen a produkción. Ezalatt persze rengeteget változott az eredeti koncepcióhoz képest, főleg amiatt, mert kompromisszum hegyeket kellett hoznunk annak érdekében, hogy működni tudjon egy ilyen kísérleti műfaj, amihez nincs igazán „recept”. A legnagyobb kihívás nekem a különböző témákra komponált etűdök sorrendjének összeállítása volt, mert ami vizuálisan jól követte volna egymást, gyakran zeneileg nem állt össze, és fordítva is, ami a zenében szép ívet rajzolt volna, annak az öltözése bizonyult megoldhatatlannak. Magát a tervezői részét a munkának én nagyon élveztem, mert a koncepció és a téma nem szorított be a megszokott keretek közé, hanem szabad teret biztosított a kreativitásnak és a legőrültebb ötleteknek is.
– A darabban az improvizációiról is híres Soharóza kórustagjai lépnek színpadra. Milyen zenei felhozatalra számíthatnak a nézők?
Halas Dóra: A legnagyobb zenei újdonság számunkra és a közönségünk számára, hogy most bevontunk egy sound designer-t is. Bartha Márk az előadás során végig erős elektronikai hangzással segíti és dúsítja az énekszólamokat. Élő improvizációra nem számíthatnak a nézők, ellenben ez az előadás is kollektív zeneszerzéssel, illetve zeneszerkesztéssel született, ami azt jelenti, hogy a kórustagok közösen raktak össze zenei koncepciókat az egyes tételekhez. A folyamat végén pedig fogtam a kórustagok ötleteit, hozzátettem a magam részéről egy adag saját zenét és átiratot, és így született meg mindaz, ami a jelmezeket kísérni fogja. Vegyes zenére lehet számítani: a Bach-koráltól kezdve a beat és a pop műfajokig minden megtalálható benne. Az elektronika az, ami mégis egyesíti ezeket a különböző hangzásokat.
– A közönség 3D-nyomtatással készült egyedi jelmezeket is láthat a darabban. Mit érdemes tudni ezekről?
Nagy Fruzsina: A 3D nyomtatás nekem egy teljesen új terület, amivel a Tabu kollekció kapcsán kezdtem el megismerkedni. A Varinex 3D nyomtató cég támogatásával -akiknek megtetszett az egyik kollekcióhoz az az ötletem, hogy organikus díszítésű gázálarcokat nyomtassak – készült úgy 400 kisebb méretű 3D nyomtatott elem, amiket a darabban szereplő maszkokhoz és ékszerekhez használunk.
– Vészesen közeleg a bemutató dátuma. Milyen reakciókra számítanak a közönség és a szűkebb értelemben vett szakma részéről? –
Nagy Fruzsina: Mivel nem ez az első kísérletem látvány alapú összművészeti produkcióra, (PestiEsti, Recycled, Álmok a szekrényből…) szerintem ha nyitottan áll hozzá egy néző, akkor nagyon fogja élvezni. De ha klasszikus műfaji elvárásokkal érkezik, lehet, hogy nem azt kapja, amire számít. Mindenesetre így kevesebb, mint egy héttel a bemutató előtt úgy látom, kezd összeállni, amit mi szerettünk volna.
Halas Dóra: Én azt gondolom, hogy maga az új műfaj, Fruzsi borzasztó érdekes jelmezei és az elektronikával megtámasztott modern kórushangzás miatt egy különleges és izgalmas előadás várható. Csalódásra akkor számíthatunk, ha a téma miatt, amit mi csak inspirációként használtunk, valaki olyan elvárásokkal érkezik, hogy mi most ebben a 60 percben megdöntjük az összes tabut vagy bárminemű társadalmi kritikát fogalmazunk meg.
– Ha már a reakcióknál tartunk, vajon mi lehet a siker fokmérője egy olyan alternatív színházi produkciónak, mint amilyen a Tabu kollekció?
Nagy Fruzsina: Ha akár egy ember is úgy távozik, hogy kapott valami újat, akkor az nekem már siker. Mivel ismeretlen terepen alkottunk, természetes, hogy lesznek, akik kritikusan fogadják. De ez nem von le semmit abból, amit mi már azért is sikerként éltünk meg, hogy közösen létrehoztunk negyvenegynéhányan egy teljesen új műfaji produkciót.
Halas Dóra: Számomra az a siker, ha érzem, hogy a közönség velünk együtt tud játszani. Mert ez nem lesz más, mint egy játék: ahol kórusénekesek modellekké válnak, a kényes témák pedig divattá. Ha ezt kellő lazasággal tudják befogadni a nézők, szerintem elértünk a célunkat. Játszunk, és ha csak kis időre is, de feloldjuk a súlyát a nehéz témáknak.
