Orbán-Schwarzkopf Balázs történész-levéltáros az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárában hajmeresztően izgalmas dokumentumokat talált arról, hogy milyen aktívak voltak a terroristák és a csempészek a 80-as évek Magyarországán. Úgy tűnik, hogy tevékenyen részt vettek a magyar hatóságok ebben is. A közel-keleti szálakat sokáig Bulgáriában fogták össze. Az egyik dokumentumban utalnak arra, hogy a 80-as évek elején egy amerikai újságíró feldolgozta a folyamatot, ezek szerint Bulgáriában gyűjtötték be a fegyvereket, és az érte adott cserealapot, a heroint is.
Az 1980-as törökországi puccs után megerősödött a nyugatos kormány, és nagy nyomást helyeztek a bolgárokra, akik törökországi terrorcsoportokkal üzleteltek. A II. János Pál pápa elleni merénylet után a nyugati sajtó is felkapta a bolgár viszonyokat, vagyis az országot több irányból is kikezdték. Ezért az ügyeket intézők közül sokan áttelepültek Magyarországra. A 80-as puccs után mintegy 600 török talált menedéket Magyarországon, akik a katonai kormányzat elől menekültek, és ők jelentették az alapját az itt kiépülő hálózatoknak. A hálózat egész Európára kiterjedt, a főnökök német rendszámú autókkal jártak, magyar barátnőik voltak, és holland rendszámú kamionokkal csempésztek.
Általánosságban, ezen tevékenységek, akár a drog, akár az embercsempészet esetében hasonlóak most is, mint a 80-as években.
Az is érdekes körülmény, hogy körülbelül akkor indult meg a nagy migrációs hullám Európa irányába, amikor bevezették az Oroszország elleni szankciókat, pedig már előtte is milliós menekültáradat lepte el a Szíriát övező országokat.
A közel-keleti terroristák és a hozzájuk kötődő fegyver-, ember- és drogcsempészek elég szabadon működhettek a 80-as évek Magyarországán.
- A 444.hu cikke az eredeti környezetében
