2016-ban Gyürey Vera – tanár, filmtörténész – , Szabó István Oscar- és Kossuth-díjas filmrendező felesége kapja a Krisztina-díjat.
Gyürey Vera csaknem négy évtizeden át tanított a budapesti József Attila Gimnáziumban (1962-től). Az ELTE BTK XX. századi magyar irodalomtörténeti tanszékén módszertant oktatott. A magyar nyelv és irodalom tantárgy előadója volt a Művelődési Minisztériumban, majd az Országos Pedagógiai Intézetben. A hetvenes évek végén részt vett az új gimnáziumi tankönyvek kidolgozásában és megjelentetésében, és vezetője volt az egykori Iskolatelevízió filmesztétikai adásainak. Honffy Pállal közösen két kötetben filmelemzéseket írt (Mozgófénykép, 1984; Chaplintől Mihalkovig, 1988) , 2004-ben Balogh Gyöngyivel és Honffy Pállal megírta A magyar játékfilm története a kezdetektől 1990-ig című kötetet, 2007-ben pedig megjelent A magyar filmtörténet képeskönyve, amelyet Veress József és Lencsó László szerzőtársakkal közösen készített.
A József Attila Gimnáziumban eltöltött évtizedek alatt sok tapasztalatot, és máig tartó barátságokat szereztem. Mindig szívesen gondolok erre az iskolára. A további feladataimat a véletleneknek köszönhetem. Például Király István hívott az egyetemre, hogy változtassunk a tanítási módszertan oktatásán, Nemeskürty István pedig a Magyar Filmintézetbe, hogy vezessek filmes továbbképzést tanárok számára. Ez utóbbi feladat eléggé nehéznek bizonyult, életemben először fordult elő, hogy három munkanap után fel akartam adni, de Nemeskürty István bíztatására maradtam.
A véletlennek köszönhetem a férjemet is, akivel egy spontán találkozás alkalmával ismerkedtem meg, és 1961. december 29-én házasodtunk össze. Ezen a napon volt a Koncert című vizsgafilmjének a bemutatója.
Gyürey Vera 1985-ben került a Magyar Filmintézetbe, amelynek 1990-től húsz évig volt igazgatója. A magyar filmek felújítási programjáért 1993-ban munkatársaival Balázs Béla-díjat kapott.
1985-től megindította és 2011-ig vezette a magyartanárok filmes továbbképzését. Sokat tett azért, hogy a magyar középiskolai oktatásban megjelenjen a film, mint a kultúra fontos része. Igazgatásának első évében, 1990-ben nyitotta meg kapuit az Örökmozgó Filmmúzeum, az archívum mozija, amely változatos programjával a berlini Arsenal és a párizsi Cinemathéque szellemét hozta el Budapestre. Neki köszönhető, hogy 1992-ben a Magyar Nemzeti Filmarchívum közgyűjteményi státuszba került és elindult a Körhinta című magyar filmklasszikus restaurálásával az archívum filmfelújítási programja.
1995-től indult el az archívum nemzetközi kutatása és a magyar némafilm gyűjtemény bővítése. Az új szerzemények nagy része a kilencvenes években, külföldi archívumokból kerültek haza.
1996-tól kezdődnek meg az archívumban a digitalizáció első lépései. 2004-ben zajlott az első magyar színes film, a Ludas Matyi (1949) digitális restaurálása, amelyet azóta több száz film követett. Miután a filmtörvény ezt lehetővé tette, 2010-től megkezdődött az archívum filmtörténeti DVD-sorozatának kiadása is, a sorozat első darabja a felújított Ludas Matyi lett. Azóta több, mint nyolcvan film jelent meg a sorozatban. Gyürey Vera 2011-ben vonult nyugdíjba.
2015. november 14-én, a XII. Cinefest Nemzetközi Filmfesztiválon, Hamburgban, a német filmes örökség évente megrendezett ünnepén Gyürey Vera, a Magyar Nemzeti Filmarchívum nyugalmazott igazgatója munkásságának elismeréseként megkapta a Reinhold Schünzel-díjat.
A férjemmel, Szabó István filmrendezővel, idén ünnepeljük házasságkötésünk 55. évfordulóját. A több mint fél évszázadnyi közös létünk esszenciája, hogy mindig támogattuk egymást céljaink elérésében, örültünk a másik szakmai sikereinek, és mindketten tettük a dolgunkat. A kölcsönös szeretet és a nyugalom jellemezte és jellemzi az együtt töltött évtizedeket. Azt gondolom, ez más családoknál is így van, és így élt Gyémánt Krisztina és Gyémánt László festőművész is abban a két évtizedben, amíg Krisztina köztünk volt.
Nagyon régre nyúlik vissza a barátságunk a festőművésszel és feleségével. Soha nem felejtem azokat a hosszú beszélgetéseket, amelyekre alkalom adódott. Krisztina mindig különleges falatokkal kínálta a vendégeiket, és mivel én nem vagyok különösebben otthon a konyhában, csodáltam kreativitását, de legszívesebben a nyitottságára, széles körű tájékozottságára és őszinte, kedves lényére emlékszem vissza.
Az, hogy idén én kapom meg az emlékére alapított díjat, nagyon megható számomra, és igazán boldog vagyok, hogy ezzel is őrizhetem Krisztina emlékét.
Krisztina-díjasok:
2011 Fehér László festőművész felesége, Geisler Edit
2012 Haraszty István Édeske kinetikus szobrászművész felesége, Haraszty Éva
2013 Örkény István író özvegye, Radnóti Zsuzsa
2014 Juhász Ferenc költő felesége, Dr. Kilián Katalin
2015 Gálvölgyi János színművész felesége, Gálvölgyi Judit.
szerintem jövőre Esterházy Gittának kellene kapnia a díjat…