Két este láthatta a gyulai közönség a III. Richárd című tragédiát, amely a vasárnap záruló XII. Shakespeare Fesztivál kiemelt produkciója, ifj. Vidnyánszky Attila rendezésben. Gedeon József igazgató a szerdai bemutatón azt nyilatkozta, tovább kell élnie az előadásnak. Eszenyi Enikőt, Hegedűs D. Gézát, Trill Zsoltot, Trokán Nórát és Gyöngyösi Zoltánt kérdeztük.
Trill Zsolt: Richárd minden porcikájában nehéz
Először játszottak együtt Eszenyi Enikővel és Hegedűs D. Gézával, a nyári produkciók erre is lehetőséget adnak. Trill Zsolt azt is elárulta, hogy hihetetlenül inspirálják a fiatal kollégák.
Richárd minden porcikájában nehéz – mondja a színész. Ki lehetett volna hegyezni intellektuális figurára, de mi a fogyatékosságával játszottunk, hol egyenes gerinccel megy, hogy meghajolva, púpot tartva a fél vállára. El is mondja a darabban, hogy „Úgy döntöttem, most játszani fogok”.
Minden előadás fontos. Abban bízom, hogy nem véletlenül gondolnak az emberre egy-egy ilyen darab kapcsán.
Nagyon sok minden tőlünk, színészektől függ, mennyire vagyunk ott agyban, mennyire tudjuk kontrollálni az egészet.
Hihetetlen, hogy fizikálisan mennyit bírnak a kollégáim, Eszenyi Enikő és Hegedűs D. Géza – mondja a színész.
Eszenyi Enikő: Nincs kis szerep!
Ifj. Vidnyánszky Attilát és Vecsei Miklóst azóta ismerem, amióta a Színművészetire járnak, az egész osztály pályáját figyelemmel kísérem, hiszen Marton László és Forgács Péter, valamint Hegedűs D. Géza a tanáraik – nyilatkozta a színésznő.
Úgy érzem, hogy egy fontos állomás a pályámon a III. Richárd Erzsébet szerepe, hiszen egy fiatal tehetséges rendező munkája, nem volt kérdés, hogy elvállalom.
Már játszottam a III. Richárdban Lady Annát, illetve számos Shakespeare előadást rendeztem, vagy játszottam bennük. Ezekben a darabokban nincs kis szerep, ugyanis erősen és különlegesen vannak megírva, a rendezőn és a színész munkáján múlik, mivé válik.
Nehéz volt a próbaidőszak, mert Budapesten, a Színművészetin kezdtük a munkát, és a Nemzetiben is dolgoztunk néhány alkalommal, majd július 6-án érkeztünk Gyulára. Kevés időnk volt, de mivel nagyszerű csapatot válogatott össze Attila, minden gördülékenyen ment – tette hozzá Eszenyi Enikő.
Hegedűs D. Géza: meghaladható ez az állapot?
A két kulcsalkotó, ifj. Vidnyánszky Attila és Vecsei Miklós növendékei voltak, nem először lehet társuk ebben a művészi folyamatban. A három szerepet megformáló színész fontosnak tartja, hogy a fiatal alkotók ismét a saját nemzedékük oldaláról közelítenek, úgy olvasták el a darabot, mintha most írta volna Shakespeare.
Nagyon erős az előadás felvetése. Ebben a megosztott világban dolguk-e, hogy integrálódjanak, kövessék-e azt, amit a felnőtt társadalom kitermelt, vagy meghaladható ez az állapot, és valami más, humanizáltabb minőségű világot kell létrehozniuk?
Enikő az első félévtől kezdve figyeli a tanártársaim, Marton László és Forgács Péter osztályának munkáját, meghívtuk a vizsgaelőadásokra. Az egyik ilyen előadás, a Vízkereszt meghívást kapott a Pesti Színházba, akkor voltak negyedévesek, most pedig többen közülük a Vígszínház tagjaivá váltak.
A vár által felkínált formai jegyek felerősítik az ettől a miliőtől elrugaszkodó kortárs gondolkodást, itt van a falakban a történelem, és a mi történetünk, így egy erős kontúr rajzolódik ki.
Trokán Nóra: Ikonikus a helyszín
Attila energiája nagyon jól összetartja a csapatot, Miklós szövegeit nagyon szeretem mondani – ezekért fontos számomra a III. Richárd, nem beszélve arról, hogy ismét egy erős női karaktert alakíthatok – meséli Trokán Nóra, Anna.
Ikonikus egy ilyen helyszínen játszani, már alapból adnak valami pluszt a falak, a történelem, van egy autentikus díszletünk. A tervek szerint háromszor játsszuk az előadást Gyulán, jó volna megtapasztalni a tizediket vagy tizenegyediket, bízom benne, lesz rá lehetőség.
Géza a tanárom volt az egyetemen, de nem szerepeltünk még együtt színházi előadásban. Jók ezek a nyári produkciók, mert olyan kollégákkal találkozhatok, vagy éppen játszhatok, akikkel egyébként nem – tette hozzá a színésznő.
Gyöngyösi Zoltán: Rögtön átállt az idegrendszerem
Máté Gábor osztályába jár a Színház- és Filmművészeti Egyetemen Gyöngyösi Zoltán, aki az egyik gyilkost alakítja a III. Richárdban. A jövőre végzős hallgatónak ez volt az első interjúja. A gyakorlati időszakát a Radnótiban tölti, éppen ifj. Vidnyánszky Attila egyik új rendezésében kezd.
Két és fél hónapja dolgozunk az előadáson, Gyula a végállomás, itt töltöttük a főpróbahetet. Ideérkezve, megtapasztalva a helyszínt, a várszínpadot, a környezetet, koncepcionálisan megváltozott sok minden, hiszen Budapesten egy fekete függönnyel körbevett teremben próbáltunk, középen volt egy emelvény. Akkor még nem tudtuk elképzelni, mi vár ránk a várszínházban, amely hatalmas pluszt adott.
Nagyon sokat lestem el a nagyoktól, Eszenyi Enikőtől, Hegedűs D. Gézától vagy éppen Trill Zsolttól. Abban is segítettek, hogyan kell beszélni egy ilyen térben, hogy mindenki halljon. Rövid, most még három előadásból álló produkcióról van szó, így azt vettem észre, hogy ma már szinte azonnal átállt az idegrendszerem az adott jelenetre – vallotta be az egyetemi hallgató.
Képek forrása: MTI/Gyulai Várszínház
