x

Egy független, szerelmet is szabadon választó nő

mörk leonóra könyv

Más állapot

(Mörk Leonóra Lány igazgyöngyökkel c. regényéről)

Mörk Leonóra sokat utazó, szemlélődő író. Úgy képzelem, mikor utazik, csendesen meghúzódik a csoportban, az idegenvezető minden szavára figyel, agya lázasan raktároz, és egy bizonyos képre, hangra, meglódul a fantáziája. Lány igazgyöngyökkel című regényének alapját gyermekkori drezdai és későbbi koreai utazási élményei szolgáltatták, valamint egy a washingtoni National Gallery of Art-ban őrzött festmény, a Mérleget tartó nő.

Jan Vermeer van Delf festette a képet, aki Rembrandt mellett a holland aranykor legjelentősebb alkotója volt. A festmény érdekessége a témaválasztás, hiszen egy dolgozó nőt ábrázol. A 17. században szokatlan módon nem házimunkát végez, és nem úrinőként pózol, hanem egy mérleget kezel, mint valami patikus vagy aranyműves. Ráadásul mintha áldott állapotban lenne. Sokat vitatkoztak rajta a művészettörténészek, mert ebben a században kimondottan illetlenség volt a másállapot, a nők viselősen leginkább meghúztak magukat otthon, nem jártak társaságba, így nem is ábrázolták a szégyenletes állapotot. A domborodó hasat tehát a tudósok a kor divatja szerint elöl erősen redőzött szoknya hatásának tulajdonították, de az írónő képzeletében ez a viselet más jelentést nyert.

Mörk ezt a haladó gondolatot dolgozta fel témaként: regénye egy emancipálódó, szabad gondolkodású és független nőről, Anne-Sophie-ról szól, aki nem csupán szakmát tanul és gyakorolja hivatását, hanem maradandót is alkot benne, egyedi ötletével. Ráadásul szerelmet is szabadon választ, és az akkori normák szerint szabadosan él.

A könyv tulajdonképpen regény a regényben, illetve három regény. A kerettörténet 21. századi, kissé sablonos szingli sztori, Márta, a karrierista grafikus kesereg sikertelen magánéletén, Philippet okolva félresiklott életéért, holott minden kapcsolathoz ketten kellenek, az elrontásához is. A mai sztorit mégis élvezhetővé teszik a humoros beszólások:

…a reklámgrafika alkalmazott, és nem alkalmazkodó művészet… Hogyhogy nem elég nagy ez a kép? Akkora, mint a monitorom! (…) Tudod, mi vagyok én ebben a háztartásban? Egy rohadt élő vibrátor, amit előkaphatsz, ha véletlenül szexre támad kedved…

És az egész kötetre jellemző finom, mégis szókimondó, képletesen ábrázolt erotika. Semmi trágárság, semmi ügyetlenkedés, a történetbe belesimuló stílusban megírt jelenetek.

A keretsztori vezeti fel a valódi regényeket, Anne-Sophie és Nikolaus Holberg szerelméről szóló kalandos, szövevényes, izgalmas történelmi kalandregényt, ill. az ehhez kulcsot szolgáltató naplóregényt. A szereplők folyton utaznak, részint a foglalkozásuk okán (kereskedő, aranyműves, mesterlegény) ill. a korra jellemzően. Feltétlenül ki kell emelnem a napló mesterien megírt, archaizáló, 18. századi nyelvezetét.

A Lány igazgyöngyökkel hűen ábrázolja a kort, Erős Ágost szász választófejedelem tékozló udvarát. Mörk aprólékos kutatómunkát végzett, szereplőinek egy része valós személy, mint például az udvari törpe, Jakob Ries. Ries Prágában született. A 17-18. században egyetlen, magára valamit adó császár, király, herceg, fejedelem sem nélkülözhette a szórakoztatói és színészi feladatokkal megbízott törpét. Erős Ágost szász választófejedelemnek több ilyen alkalmazottját is számon tartja a történetírás, így Ries is dolgozott nála Drezdában. Az udvari törpékről számos festmény, fametszet, szobor fennmaradt.

Számomra a szórakoztató, romantikus történet és precíz történelmi adatok mellett a regény fő értékét a szabályok megszegésének, a normákkal való szembeszegülésnek bemutatása jelenti, ami mégis heppiendhez vezet.

És ne mondd, hogy más asszonyok is így élnek, mert én nem vagyok más asszony!

– mondja indulatosan Anne-Sophie, és milyen igaza van.

Jaffa Kiadó, 259.oldal, 2940 Ft



Nincs hozzászólás

Írd le a véleményed!