Nyilvánosságra hozták, hogy a Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) miként vallatta és kínozta a terrorizmus vádjával letartóztatottakat a 2001. szeptember 11-ei terrortámadások után.
Az információ szabadságát garantáló egyesült államokbeli törvény értelmében, az Amerikai Polgári Szabadságjogok Uniója (ACLU) civil szervezet követelésére szerdán ötven dokumentumot hoztak nyilvánosságra. Ezek részletes feljegyzéseket tartalmaznak azokról, a CIA által alkalmazott módszerekről, amelyeket Barack Obama elnök kínzásnak minősített és betiltatott. A dokumentumokból kiderül az is, hogy a CIA-n belül is viták folytak a módszerek jogszerűségéről.
Az egyik dokumentumban a fizikai és lélektani nyomásgyakorlás módszereiről van szó: például pofozásról, rovarok alkalmazásáról, élve eltemetés imitálásáról.
A megfélemlítés egyik módja lehet, hogy a fogvatartottnak azt mondjuk, veszélyes rovarokkal teli dobozt helyezünk el a magánzárkájában, de valójában a dobozban ártalmatlan rovarok lesznek
– olvasható a kézikönyvben. Egy másik instrukció szerint kényszerítő módszer lehet, ha a fogvatartottat koporsóhoz hasonló ládába teszik, mintha élve el akarnák temetni, a ládán azonban rejtett lyukakat hagynak, nehogy megfulladjon.
Egy 2012. augusztus 12-én keltezett levélben arra hívják fel a CIA-alkalmazottak figyelmét, hogy ne vonják kétségbe a kihallgatások módszereinek jogszerűségét, mert ez – fogalmaz a levél aláírója – „nem segít”.
Az egyik feljegyzés szerint még az akkori amerikai elnök, George W. Bush is aggódott a kihallgatási módszerek jogszerűsége miatt. A CIA akkori főnöke, Peter Goss arról tájékoztatta kollégáit, hogy az elnök rosszallással, aggodalommal vizsgálta egy fényképet. A fotón az látható, hogy egy fejjel lefelé lógatott rabra pelenkát kötöttek, és arra kényszerítették, hogy így végezze el a szükségét. A pelenkázást kifejezetten a megszégyenítés céljából alkalmazták.
Nyilvánosságra került egy olyan emlékeztető is, amely leszögezi, hogy mivel a fizikai és lélektani kényszerítés túlmegy bizonyos határokon, minden kihallgatásnál jelen kell lennie orvosnak és pszichológusnak, akiknek a tanácsára felfüggeszthetik a kínzást.
A dokumentumokban konkrét, névvel említett eseteket is lehet találni: például egy afganisztáni fogolytáborban őrzött férfiét, aki belehalt a kínzásba, vagy egy Khalid al-Maszri nevű, német állampolgárságú férfiét, akiről hónapokkal a fogva tartása és megkínzása után derült ki, hogy tévedésből tartóztatták le.
