Kicsomagolták a Magyar Nemzeti Múzeumban (MNM) szerdán Marc Chagall Anya gyermekével című litográfiáját, amely a Rejt/Jel/Képek ’56 – A forradalom titkos művészete című, június 23-án nyíló kiállításra érkezett.
A múzeum olyan kiállítást állított össze az 1956-os forradalom hatvanadik évfordulójára, amely sajátos párbeszédet jelenít meg 1956-ról szóló képzőművészeti alkotások és történeti tárgyak segítségével.
Az eseményeket átélő művészek, akik megtapasztalták a lelkesedést, az utcai eseményeket, nem ritkán a halált, sokszor azonnal rajzolni, festeni kezdtek.
Sümegi György művészettörténész az elmúlt évtizedekben ezeket az alkotásokat kutatta, és hatalmas kollekciót gyűjtött egybe a forradalom képzőművészeti anyagából. Ezt a több mint háromszáz darabot számláló gyűjteményt a Nemzeti Múzeum néhány éve megvásárolta, már azzal a szándékkal, hogy kiállítást rendezzen belőle.
Csorba László elmondása szerint június 23-tól a múzeum falain egy klasszikus képzőművészeti gyűjtemény darabjai lógnak majd, más intézményektől kölcsönzött műalkotásokkal kiegészítve, ezekhez az MNM történeti tárgyakból teremt izgalmas installációs környezetet. A Múzeumkertben például egy T-34 harckocsi utal majd arra, hogy a forradalom idején a szovjet tankok is benyomultak a kertbe.
Tudható azonban, hogy nemcsak a magyar képzőművészek reagáltak az 1956-os forradalom élményére – hívta fel a figyelmet Csorba László, Chagall például egyértelműen a magyar forradalom előtt tisztelgett Anya gyermekével című képével.
A 20. század egyik legnevesebb képzőművésze a születőben lévő Szovjetunióból költözött Párizsba, de ez az élmény nem devalválta benne a forradalom eszméjét, így felismerte a magyarok – éppen a szovjetek ellen folytatott – szabadságküzdelmének lenyűgöző erejét.
Chagall mindezt egy olyan szimbólumrendszerben fogalmazta meg, melyet minden európai ember ért: az 1956-os keltezésű képen békegalamb óv egy gyermekét ölelő anyát egy égő város mellett.
A nizzai Musée National Marc Chagall által kölcsönzött grafika Magyarországon még sosem volt látható; az MMN művészettörténésze, Gödölle Mátyás hosszú kutatás után bukkant rá a nizzai múzeum katalógusában.
