A 71 éves Szemethy Imre bölcs álláspontra jutott a képek sorsát illetően

Képsorsok képekben – Szemethy Imre kiállítása

Szemethy Imre Munkácsy-díjas és kiváló művész legújabb kiállításán arra a kérdésre keresi a választ, hogy mi történik a lappangó műalkotásokkal – hogyan hatnak rájuk a fizika és a mindennapi élet törvényei.

Szemethy Imre életművének szinte minden évtizedére jutott egy-egy jelentősebb elismerés: Derkovits-ösztöndíj, Munkácsy Mihály-díj, az Országos grafikai biennálé és az Országos Rajzbiennálé nagydíja, érdemes művész majd kiváló művész kitüntetés. A 70-es években egy sajátos, ironikus és abszurd stílust alakított ki, később munkái egyre elvontabbá váltak.

Legújabb alkotásait a „Kisebb képek” címet viselő kiállítás mutatja be az Artézi Galériában, amely június 21-ig látogatható. A névválasztás nem elsősorban az alkotások méretére, hanem inkább a helyzetükre utal – azoknak a lappangó képeknek a sorsát dogozza fel, amelyek a műterem vagy a kiállítótér helyett valamilyen profán környezetbe kerülnek. Sok műalkotás köszönheti a hányattatott sorsát például háborús konfliktusoknak, de hétköznapibb esetek is vezethetnek idáig: Vajda Lajos például egy egész mappányi képet felejtett a villamoson.

szemethy 2

Szemethy Imre szerint minden művésznek el kell fogadnia azt, hogy az alkotásai kikerülnek az ellenőrzése alól. Az idén 71 éves művész elmondta, hogy egyszer egy bolgár kiállítássorozatra kölcsönadott grafikái a szakszerűtlen kezelés és tárolás miatt hullámosan, leromlott állapotban érkeztek vissza hozzá. Szemethy azonban a kiállítás megnyitóján bemutatott videoanimációval rávilágított, hogy ezek a történések ugyanúgy szükségszerűek, mint a fizika törvényei. Hiába bosszankodunk egy-egy eltört pohár miatt, nem kerülhetjük meg a gravitációt.

Ugyanakkor az új térben a műalkotások jelentése változhat, módosulhat – hiszen a Szemethy által montázsszerűen összeillesztett elemek is hatnak egymásra. A lappangó képek befogadása, értelmezési lehetősége is más egy bolhapiacon vagy padlástérben, mint egy kiállításon. Szemethy legújabb gondolatkísérletében érdekesen mutat rá arra, hogyan mozognak és élnek a műalkotások a térben, amely olykor elhomályosítja, máskor pedig kiemeli a hordozott üzenetet.

Megosztás: