Így zajlik a sírlesöprés ünnepe Kínában

sirlesopres

Kínaiak tízmilliói keresték fel elhunyt szeretteiket országszerte a temetőkben az elmúlt hétvégén és hétfőn, a sírlesöprés ünnepének munkaszüneti napján.

A világ legnépesebb országában ez alkalommal is az úgynevezett “helytakarékos” és “környezetbarát” temetéseket népszerűsítették a hagyományos temetésekkel szemben, és ennek érdekében helyenként morbidnak tűnő kezdeményezések is napvilágot láttak.

Sanghajban például új szolgáltatásként hirdetik, hogy a halottak hozzátartozói olyan különleges, magas hőmérsékletű égetési technikával is megrendelhetik a hamvasztást, amelynek eredményeként az elhunyt hamvaiból színezhető kristályok születnek, ezekből pedig karkötők, kitűzők készíthetők.

A helyi temetkezési vállalkozás vezetője elmondta, egyelőre egy ilyen ékszer ára megközelíti a 18 ezer jüant (758 ezer forint), de amint nő a kereslet, az árakat is lejjebb viszik.

Szintén Sanghajban bejelentették, hogy azoknak a halottaknak, akik valamilyen oknál fogva súlyosan csonkolódtak, például balesetben elveszítették a végtagjukat, tűzben megégtek vagy a koponyájuk tört, a 3D-s nyomtatás technikájával pótolni tudják e testrészeiket.

Így a hagyományok szerint “ép testtel” búcsúztathatják el őket. A vállalkozók 90-95 százalékos hasonlóságot ígérnek az eredeti alakhoz képest.

A China Daily című angol nyelvű napilap arról számolt be hétfőn, hogy Pekingben megrendezték a krematóriumok dolgozóinak első versenyét, amelyen az érintettek írásbeli és gyakorlati vizsgákon mérték össze tudásukat.
Állítólag a rendezők célja ezzel is az volt, hogy népszerűbbé tegyék a hamvasztásos temetkezést, továbbá felkeltsék az érdeklődést a hiányszakmának számító foglalkozás iránt. A pekingi “bajnokság” győztese egy bizonyos Vej Tung lett, akit a kínai dolgozók legmagasabb kitüntetésével jutalmaztak.

Évente alig több mint 600 hivatásos hamvasztó hagyja el a kínai szakiskolákat, sokan pedig csak tanfolyamokon sajátítják el a munkájukhoz szükséges tudást.

Kínában 2014 végén 212 millió idős, 60 év feletti ember élt, ami azt is jelenti, hogy a gyorsan öregedő kínai társadalomban a temetkezési helyek iránti kereslet is fokozódik. A 24 milliós Sanghajból például tavaly 129 ezer temetést jelentettek, ami rekordnak számított. A szám ötödik éve folyamatosan nő, és becslések szerint a trend 2050-ig folytatódni fog. A kelet-kínai metropoliszban 666 hektárt foglalnak el a sírok a köztemetőkben.

A kereslet növekedésével a sírhelyek és a szolgáltatások árai is egyre emelkednek. Pekingben egy átlagos temetésért tavaly 70 ezer jüant (3 millió forint) fizettek. Ezért sokan az alacsonyabb árakat kínáló, szomszédos Hopej tartományt választották rokonuk végső nyughelyéül.

A kínai kormány és a helyi kormányzatok immár évtizedek óta törekszenek a hagyományos temetési módokat felváltó, egyben kisebb helyet foglaló, vagy a hamvakat a tengerbe szóró temetkezési módok elterjesztésére. Még ha a nagyobb városokban többek közt az anyagi támogatás kilátásba helyezésével sikerült is ehhez híveket szerezni, a vidékiek még a hatóságok helyenként erőszakos fellépése ellenére sem lemondani hajlandók a földbe temetésről.

Ennek hátterében az áll, hogy a kínai ősi hagyományok szerint az elhunytak lelke csak akkor nyugszik békességben, ha testüket föld borítja. Emellett ez a mód fejezi ki a legnagyobb tiszteletet a földi életből távozó iránt.

A sírlesöprés, a csingming ünnepe, amely egyben a tavasz hozta reménységnek is a napja, rendszerint az április 4-6. közötti napokra esik, 2008 óta pedig munkaszüneti nap. Ilyenkor a virágoktól színessé válnak a temetők, az emberek “ajándékot”, áldozatot visznek az elhunytak nyughelyéhez. Ételt, gyümölcsöket, de akár cigarettát is. Papírból készült lakást, autót, elektronikai cikkeket – például táblagépeket, telefonokat – mintázó maketteket, erre a célra gyártott “pénzt” égetnek, füstülőket gyújtanak és meghajolva tisztelegnek a síroknál az urnatemetőben.

 



Nincs hozzászólás

Írd le a véleményed!