Aki összehozta festészetében Magritte és Anna Margit világát

Húsz különböző helyről érkezik műalkotás arra a kiállításra, amelyet az 1973 óta Szentendrén élő Regős István művészetének meghatározó alkotásaiból válogatott a kurátor, Kopin Katalin, a Ferenczy Múzeumi Centrum munkatársa.

Regős István szürrealista hangulatú, naiv, groteszk, pop-art elemeket ötvöző művészete nem csupán a festmények sík terében lel kifejező formára. A művész otthonosan mozog a tárgyak, objektek világában is: a képteret megnyitva, kitágítva és átértelmezve hoz létre installációkat, rádió-, óra- és bőröndképeket, valamint kollázsokat. Alkotásaira jellemző a rendhagyó szemléletmódok használata. Művein ugyanolyan idegen az épített környezet, mint a természeti táj: rideg, fénypászmák által határolt, megfigyelt terület minden, ahonnan maga a szemlélő, vagyis az ember is hiányzik. A derengő vagy élesen hasító fények, a tűpontosan ábrázolt részletek, a szürrealista képzettársítások az irracionalizmus világába vezetik a nézőt. Regős festészete egyaránt közel áll Magritte szürrealista felfogásához és Anna Margit naiv, népies, cselédfolklórból táplálkozó művészetéhez. A szürrealizmus és a mágikus realizmus mellett nem idegen Regős művészetétől az esetenként abszurditásig fokozott irónia sem – ez utóbbira jó példa a használati tárgyként új formai-esztétikai értéket kapott Trabant-kanapé, amelyet a festmények mellett szintén megtekinthetnek a látogatók.

regős istván
Fényjáték, 1960

Az 1954-ben, Budapesten született Munkácsy-díjas művész a Magyar Képzőművészeti Főiskola festő szakán végzett, Sváby Lajos tanítványaként. Az elmúlt három évtizedben a világ számos helyén kiállított – többek között Ausztráliában, Belgiumban, Dél-Koreában, Franciaországban, Hollandiában, Írországban, Németországban és Svédországban. Több egyéni kiállítása volt Szentendrén is – a legutóbbi 2005-ben.

A kiállítást 2016. március 24-én 18 órakor Lackfi János költő nyitja meg. Ezt követően május 22-ig látogatható, hétfő kivételével minden nap 10-től 18 óráig.

Megosztás: