A Római Magyar Akadémián (RMA) csütörtök este nyílik meg Kisléghi Nagy Ádám festőművész kiállítása. A május 8-ig látható tárlat a latinul János evangéliumát idéző Lux in tenebra lucet (A világosság a sötétben ragyog fel), a fényárnyék technika mint a lelkiség újjászületése címet kapta. A címet a kiállítást megnyitó Daniel Emilio Estivill művészettörténész, a római Pápai Gergely Egyetem ikonográfia professzora választotta, aki korábban monográfiát írt a magyar festőről.
A magyarországi templomokból, valamint magyar és külföldi magángyűjteményekből származó olajfestmények, temperák és ikonok mindegyike a keresztény ikonográfia ismert alakjait és jeleneteit ábrázolja.
A szentek festőjeként ismert Kisléghi Nagy Ádám munkásságáról úgy fogalmazott:
Az árral szemben úszom, ahogyan a zenében is a klasszikust szeretem, a rímelő, veretes irodalmat, az építészetben a hagyományos szerkezeteket, ugyanígy a festészetben is a klasszikust követem.
A festő szerint
a szentek közel állnak az emberekhez és példaképek a mai korban is, amikor a korrupció és a hitelüket vesztő emberek miatt példaképeket keresünk.
Saját művei közül a kiállítás meghívóján is szereplő, Szent Ferenc eksztázisban című olajfestményt emelte ki, valamint az Emmausi vacsorát ábrázoló képet, amely a budapesti apostoli nunciatúra tulajdona. A portrék között szerepel Batthyány-Strattmann László arcképe, a szegények orvosáé, akit 2003-ban Rómában avattak boldoggá. A Szent Péter-bazilika homlokzatát a boldoggá avatáskor díszítő Batthyány-Strattmann László-molinó Kisléghi Nagy Ádám festményének másolata volt.
Az RMA galériájában rendezett kiállításon ikonok is láthatók. Mint Kisléghi Nagy Ádám elmondta, az ikonok iránt egyre nagyobb az érdeklődés, olyannyira, hogy ikonfestészeti tanfolyamokat tart.
A festőművész a kiállítás egyetlen „fogyatékosságának” nevezte, hogy nem sikerült Rómába szállítani a szombathelyi székesegyház és az egri bazilika számára készített nagy méretű festményeit, amelyeknek kisebb vázlatait láthatja az olasz közönség.
