Megkezdődött hétfőn az egyik legnevesebb francia árverési ház, a Drouot 41 volt berendezőjének és hat kurátornak a pere Párizsban, akiket azzal vádolnak, hogy éveken át műtárgyakat loptak a kalapács alá került gyűjteményekből.
A botrány 2009-ben robbant ki, amikor egy névtelen bejelentés nyomán előkerült Gustave Courbet Tengeri táj viharos ég alatt (Paysage marin sous un ciel d’orage) című, 800 ezer euróra becsült festménye, amelyet 2003-ban loptak el egy örökösödési eljárásban. A festmény a kalapács alá kerülő műtárgyak szállításával, karbantartásával és az árverések berendezésével foglalkozó egyik munkatársnál volt.
A rendőrségi lehallgatás során kiderült, hogy nem ez volt az egyetlen lopási eset az aukciós háznál, ahol az ügyészség szerint szervezetten tulajdonították el a kollekciók egyes darabjait. Az ügylet láthatóan sokat hozott a konyhára, a kurátorok ugyanis mind luxusautókkal közlekedtek, s egyikük egy bárt is nyitott a lopott műtárgyak árából.
A nyomozás során mintegy 250 tonnányi műtárgyat foglaltak le a hatóságok, s előkerült Marc Chagall egyik vízfestménye is.
A vád szerint az aukciós ház valamennyi dolgozója részt vett a lopásokban, együtt adták el a zsákmányt, a legkisebb tárgyaktól a nagy festményeken, műszaki cikkeken és bútorokon át az ékszerekig, majd osztoztak a pénzen.
A savoyai alapítású, majd Párizsba költözött Drouot aukciós házban vörös gallérosoknak hívták a munkatársakat a sötét egyenruhájuk gallérjának színe miatt. Valamennyien a francia Alapokból származtak, s kizárólag ők szállíthatták a műtárgyakat, ezt a monopóliumot még III. Napóleontól kapták 1860-ban, amikor is a megyét hozzácsatolták Franciaországhoz. A testületbe egyszerre maximum 110-en tartozhattak, az új tagnak meg kellett vásárolnia a tisztséget egy nyugdíjba vonuló vagy kilépő savoyai elődtől. Tanúvallomások szerint a szokások megkövetelték, hogy az új tagok is részt vegyenek a zsákmányszerzésben, de arról senki nem beszélhetett.
Az április 4-ig tartó perben egyébként a meglopott örökösökön kívül a Drouot akciós ház is felperesként vesz részt. A nagy presztízsű intézmény a botrány kitörését követően megszüntette a vörös gallérosok testületét, lecserélte a teljes személyzetet, és jelenleg alvállalkozók látják el a szállítási és berendezési feladatokat. Karim Beylouni ügyvéd szerint a nagy tételben elkövetett lopások „szégyenfoltot ejtettek az intézmény becsületén”.
