A távozó zord évszakot jelképező, lángoló barlangjából előbúvó, Szőke Gábor Miklós alkotta medveszobor felavatásával búcsúztatták a telet vasárnap a moszkvai Gorkij-parkban az orosz maszlenyicát lezáró, többezres népünnepségen.
A maszlenyica az ószláv hagyományokra visszavezethető, a farsanghoz hasonló egyhetes télbúcsúztató ünnep Oroszországban, amelyet az ortodox keresztény húsvétot megelőző héthetes nagyböjt előtti héten tartanak meg. Jellegzetes elemei közé tartozik a mulatozás, a palacsintaevés, a körtánc, a lovas szánozás, a tűzugrás, a sérelmek megbocsátása és a telet jelképező szalmabábu elégetése.
A monumentális állatszobrairól ismert Szőke Gábor Miklós elmondta, hogy a Gorkij-park, amely ma Moszkva egyik kortárs kulturális központja, személyében idén először kért fel nem orosz művészt a maszlenyicát lezáró koncepció kidolgozására. Az acélból megépített medve orosz nemzeti jelkép, amelyről A tavasz ébredése című alkotásában úgy vált le a falécekből megépített, lángba borított barlangja, mint a virág szirmai. A szobrász első ízben mutatta be szobrát tüzes performansszal.
Artyom Donszkih, a Gorkij park nemzetközi projektjeinek kurátora: a maszlenyica megünneplése kapcsán történő szoboravatásról 2015 őszén született meg a megállapodás Szőke Gábor Miklóssal. Donszkih szavai szerint a kezdeti elképzelések között szerepelt főnixmadár és absztrakt tervek is, de a választás végül is a barlangjából kibúvó, a tavaszt jelképező medvére esett.
Donszkih szerint a medveszobrot a későbbiekben egy, a művésszel közösen kiválasztandó helyen fogják elhelyezni a park valamelyik erdős területén. A medve már a második szobra Szőke Gábor Miklósnak a Gorkij-parkban, komondorát tavaly júniusban avatták fel, az oroszországi Magyar Kulturális Napok alkalmából, amelynek keretében 3 hónap alatt 5 városban – Moszkva és Szentpétervár mellett Nyizsnyij Novgorodban, Kazányban és Jekatyerinburgban -, 20 rendezvényen, több mint 200 magyar művész részvételével mutatták be a kortárs magyar kultúrát.
Szőke: komondor kedvelt pontja a Gorkij-parknak, rengetegen látogatják és az Instagram-megosztások szerint számos fotó készül róla. Elmondta, hogy Oroszországban korábban Vikszában 2012-ben egy unikornist alkotott, Nyizsnij Novgorodban pedig 2013-tól egy szarvasnak, a város címerállatának általa megépített szobra áll a Volga partján.
Magyarországon a művészt leginkább a fővárosi Groupama Aréna előtt álló Fradi-sasáról – Európa legnagyobb madárábrázolásáról – szokták beazonosítani, valamint a budapesti Szerémi úton álló szarvasbikáról, továbbá poroszlói, balatonfüredi, egri, veszprémi és pécsi alkotásairól. A fővárosi Deák téren évekig álltak a Dante őreinek elnevezett kutyaszobrai. Ugyanide hamarosan újabb szobra kerül majd, de erről Szőke egyelőre nem kívánt többet elárulni.
A magyar szobrász a tágabb nagyvilágban sem ismeretlen: 2013-ban a washingtoni Smithsonian Folklife Festival Magyar Örökség rendezvénysorozatán keltett feltűnést nagyméretű puli faszobrával. Münchenben 2014-ben a ketrecéből kitörő Szomorú disznóval jelentkezett, a bahreini herceg pedig tavaly egy életnagyságú diófa arabs lovat rendelt tőle a feleségének, a dubaji uralkodó lányának. Milánóban több alkotása látható. A művész közelebbi terveiről közölte, hogy Buenos Airesbe júliusra egy ugró dobermannal készül, majd Atlantában és Kínában valósulnak meg projektjei, amelyekkel kapcsolatban egyelőre nem bocsátkozott részletekbe.
Hegyi Anita, a moszkvai magyar kulturális intézet megbízott igazgatója elmondta, hogy a Gorkij-parkban megvalósult projektet a moszkvai magyar nagykövetség és az irányítása alatt álló intézet is támogatta. A medveszobor moszkvai felavatását egyébként két szabadtéri fotókiállítás is kísérte. Az egyik Szőke Gábor Miklós alkotásairól készült, a másikon Fekete András mutatta be a maszlenyicával rokon mohácsi busójárást.
