Mintegy 12 milliárd forintba kerülne a Magyar Képzőművészeti Egyetem (MKE) teljes rekonstrukciója, amely az intézmény új vezetése szerint három évet venne igénybe, miközben megújulhat az egyetem tihanyi művésztelepe is.
Csanádi Judit, az MKE február 22-én kinevezett rektora az intézmény pénteki budapesti sajtótájékoztatóján hangsúlyozta, hogy az új vezetés a nyitás jelszavával kívánja megújítani az egyetemet; ez magában foglal új projekteket más intézményekkel, galériákkal, de az MKE tanszékei között is.
Csakhogy minden olyan nagyobb fejlesztés, amely az oktatás ügyét előbbre vinné, fizikai akadályba ütközik. Az egyetem 19. század végén emelt főépülete kiváló helyen áll, de lepusztultsága már tarthatatlan, híres Lotz-freskó is szétázott
– számolt be az új vezető.
Mint hozzátette, az Izabella utca sarkán, a szomszédban álló, egykori Mintarajztanoda felújítása szintén szükséges, hiszen
használható mellékhelyiségek sincsenek az épületben, a közeli Epreskertben pedig a festő, a szobrász és a látványtervező tanszékek működnek jelenleg „lehetetlen szűkösségben”.
Csanádi Judit elmondta, hogy nemrég készült el az MKE intézményfejlesztési terve, amely tartalmazza a felújítások teljes ütemezését. Hasonlóan a Zeneakadémia rekonstrukciójához az első lépés egy új épület létrehozása lenne, ennek elkészültével lehet majd kiköltözni az Andrássy úti főépületből, akárcsak az Epreskertből. A teljes projektet 12 milliárd forintból, három év alatt lehetne lebonyolítani.
Szigeti Ádám, az Emberi Erőforrások Minisztériuma Felsőoktatási Kutatás-fejlesztési Főosztályának vezetője hozzátette: a kormányzat nyitott a fejlesztési tervekre, és segít az EU-s források bevonásában is, amelyek segítségével megújulhat például a MKE tihanyi művésztelepe, mintegy 500 millió forintból.
Sólymos Sándor stratégiai rektorhelyettes a művésztelep jövőjéről szólva elmondta: a szükséges fejlesztés és bővítés után a tihanyi ingatlan egész évben fogadni tudja a hallgatókat, a telep így növelheti regionális súlyát is.
A szakember fontos feladatnak nevezte a méltó részvételt is az 1956-os emlékévben; mint emlékeztetett: az egyetem négy diákját végezték ki a szovjet csapatok négy, itt megszállt magyar katonával együtt.
Radák Eszter oktatási rektorhelyettes beszámolója szerint az MKE „elitművészetet képez” a képzőművészet minden műfajában, de érzékelnek egyfajta elszigeteltséget a társadalomtól. Az elitképzés megtartása mellett ezért olyan képzések indítását tervezik, amelyek a piac számára is fontosak, és rövidesen beindulhat az új, akkreditált, angol nyelvű képzés is.
A magyar kultúra hagyományosan irodalom- és zenecentrikus, de eltökélt szándék, hogy ebbe beleszóljunk –
fogalmazott, hozzátéve: céljuk, hogy az egyetem jelentős képzőművészeti események helyszíne legyen.
Peternák Miklós tudományos és nemzetközi rektorhelyettes elmondta, hogy az MKE mintegy 60 európai intézménnyel áll kapcsolatban az Erasmus-hálózaton keresztül, de más európai egyetemközi programokhoz is csatlakoztak, illetve csatlakozni fognak.
– Az MKE nem tudományegyetem, de hatalmas gyűjteménnyel, például több tízezer 19. századi metszettel és fotográfiával rendelkezik, ennek a kutatása és közzététele jórészt a jövő feladata. A muzeális értékű gyűjtemény önállósulása, leválasztása a könyvtárról ma már szinte nélkülözhetetlen, ez nem pusztán országos érdek, hiszen nemzetközi jelentőségű anyagról van szó – mondta Peternák Miklós.
