A rádiózás történetének első fél évszázadát mutatja be az Elektrotechnikai Múzeum Hírbe hozzuk magunkat című új kiállítása, amelyen többek között egy 1700-as évekbeli „optikai távírót” és egy 1960-as hordozható elemes mini lemezjátszót is láthat a közönség.
A péntektől látható új kiállítás a kezdetleges jeltovábbító készülékektől a Telefonhírmondón és a hangrögzítés javarészt frissen restaurált eszközein keresztül a rádiózás első fél évszázadát hozza testközelbe.
A tárlat a hírközlés technikájának evolúcióját teszi átláthatóvá, felvillantva ebben a klasszikus elektromos kísérletezők és világhíres feltalálók szerepét, valamint bemutatva a rádiózás hőskorának hétköznapjait.
A kiállítás választ ad arra, hogy mi inspirálta századokon át a hírközlés fejlődését, hogyan jutott el az emberiség a füst és hangjelzésektől a vízi-távíróig, milyen leleményes megoldásokra jöttek rá a tudósok, de az is kiderül, hogy a korai kísérletek, rövid életű találmányok és az átütő lendületet adó újabb és újabb technikai alkotások hogyan vezettek a távírótól a hangrögzítésen át a rádiózás elterjedéséig.
Az 1800-as évek elején egy új tudományág, az elektromosság megjelenése, illetve annak gyakorlatban való alkalmazása a jelátadás eszközeinek fejlesztésében is előrelépést hozott. Ennek következtében számos próbálkozás született, amelyekből jó néhány látható a kiállításon is. Ilyen többek között Samuel Thomas Sömmerring német orvos 1809-ben készült „bugyborékoló távírójának” másolata is, amely az elektromos áram elektrokémiai hatását használta ki a betűk jelölésére, de helyet kap a kiállításban Puskás Tivadar 1892-es telefonhírmondó szabadalma is (a fenti képen), amely az elektromos tömegkommunikáció alapjait fektette le. A tárgyak között látható ezen felül drótos magnó, szekrény gramofon és a II. világháború idejének anyaghiányos helyzetéből született röntgen hanglemez is.
A rádió feltalálásához vezető mérföldkövek három teremben tematikus egységekbe rendezve, egyedi készülékeken és különleges, működtethető modelleken keresztül vezetik a látogatót. Az első rész a távíró és a távközlés kezdeteit veszi sorra, a középső terem a hangrögzítés eszközeinek fejlődését járja körbe, a harmadik terem pedig a rádiózás fejlődését mutatja be. A kiállítást egy digitális stúdió zárja, ahol a múzeum saját anyagainak feldolgozása folyik majd.
A december 31-ig látható tárlatot Antal Ildikó és Szűcs László rendezte be.
