Helmut Newton egyszer így nyilatkozott: ,,A feladatom portréfotósként a csábítás, a lenyűgözés és a szórakoztatás” – Lars Schwander munkái is e mondat jegyében készülnek.
Január 28-án mutatja be a budapesti UVG Art Gallery Lars Schwander a Belső Reflexió című kiállítását. A most nyíló tárlaton több mint ötven mű szerepel majd. A ‘80- as években készült felvételek – köztük Björk, Leonard Cohen és Yoko Ono portréi – mellett a művész újabb, túlnyomórészt nőket ábrázoló fényképeit is bemutatják.
A kiállítás két részre osztható: az első részben ismert zenészek, művészek és fotósok arcképei láthatók, akikkel Lars Schwander az évek során találkozott: William Eggleston, Robert Frank, Duane Michals és Cindy Sherman mellett Martin Kippenberger, Günther Förg, Jim Dine és Yoko Ono portréi kapnak helyet a kiállított művek között. Schwander 2006-ban két magyar fotóművészről, Kemenesi Zsuzsannáról és Kerekes Gáborról is készített felvételt, amelyek szintén a tárlat részét képezik.
A kiállítás ezen szegmense konceptuális, szinte dokumentarista jellegű, amelynek célja megmutatni egy-egy személy valódi jellemét a fekete-fehér felvételeken keresztül.
A második rész – ahol első alkalommal szerepelnek együtt Lars Schwander erotikus jellegű képei – a fantázia és a csábítás világába kalauzolja a nézőt. A művész sosem használ hivatásos modelleket, helyettük a fotósokat, a művészeket, az építészeket, a diákokat, vagy éppen a műkereskedőket részesíti előnyben, más szóval a számára lenyűgöző nőket. Képein nem csupán a test szépségét mutatja meg, hanem a személyek belsőjét is feltárja, azok minden feszültségével és gondjával.
Így szolgál inspirációként Lars Schwander számára a test komplexitása. Ugyancsak ebben a részben kaptak helyet a német festő, Axel Geis munkái. Festményeit Schwander fotói inspirálták, azonban ezek a művek nyíltabb pszichológiai jelentéssel vannak felruházva.
Lars Schwander az európai fotóművészet egyik vezéralakja. Kurátori, írói és művészetszervezői tapasztalatai során különböző intézményekkel és múzeumokkal került kapcsolatba. A Festival d’Arles, a Hôtel de Sully, a Hasselblad Award, a Prix BMW, és a Louisiana MoMA-val történő együttműködés mellett 15 éven keresztül vezetett egy nemzetközileg is elismert non-profit galériát.
Mindezek ellenére Schwander végig a portréművészetnél maradt, mindig egyre mélyebbre hatolva, hogy jobban megértse annak funkcióit és helyét a fénykép és festmény közötti dialógusban.
Lars Schwander (1957) munkái nyilvános- és magángyűjteményekben is fellelhetőek, többek között a párizsi Bibliothèque Nationale-ban, a szentpétervári Rosphoto-ban, a párizsi Louis Vuitton-ban, a koppenhágai Királyi Könyvtárban, a charleroi-i Fotómúzeumban, az odensei Fotómúzeumban, valamint az Obrist Gyűjteményben. Lars Schwander számos helyen dolgozott kurátorként, kiállításai Dániában, Svédországban, Belgiumban, az Egyesült Államokban, Oroszországban és Spanyolországban is megtekinthetőek voltak.
Lars Schwander: Belső Reflexió, Ural Vision Gallery (UVG Art Gallery) 1055 Budapest, Falk Miksa utca 5.
