A préripockok megvigasztalják egymást a bajban, mint a csimpánzok vagy az emberek. Kutatók első ízben figyelték meg rágcsálóknál az empátiát és a vigasztaló magatartást – számolt be róla a Phys.org tudományos-ismeretterjesztő portál.
Az Emory Egyetem Yerkes nemzeti parki főemlőskutató központjának tudósai felfedezték, hogy a viselkedéstudományi laborok egyik gyakori állata, a Microtus ochrogaster, vagyis préripocok empátián alapuló, vigasztaló választ ad, amikor társaik stresszt élnek át. Kutatásukat a Science tudományos lap aktuális száma ismertette.
Nagy jelentőséget ad az eredményeknek, hogy segíthetnek megérteni és kezelni azokat a pszichiátriai zavarokat, amelyek mások érzéseinek felismerésével és az ezekre adott válasszal kapcsolatosak. Ilyen az autizmus spektrumzavar és a skizofrénia.
A tanulmány két szerzője, Larry Young és James Burkett bizonyította, hogy a préripocok agyának egy bizonyos helyén, ott, ahol az emberi agy hasonló területe is elhelyezkedik, az emberek közötti kötődés kialakulásában szerepet játszó oxitocin “szeretethormon” választódik ki, mely a vigasztaló magatartással kapcsolatos.
A préripockok arról híresek, hogy életük végéig tartó monogám párkapcsolatban élnek és a szülőpár az utódok gondozásának feladatait is megosztja.
A vigasztalás a feszült egyedre irányuló nyugtató viselkedés, a főemlősök öleléssel és csókkal nyugtatják, a pockok vakargatják egymást.
A tanulmány egyik társszerzője, Frans de Waal volt az első, aki a vigasztaló magatartást megfigyelte: 1979-ben csimpánzok testközelséggel vigasztalták agressziót elszenvedő társaikat. De Waal szerint a friss pocokkutatás azt a feltételezést támasztja alá, hogy a vigasztaló válaszviselkedés az empátiával függ össze.
A tudósok vonakodva tulajdonítanak empátiát az állatoknak, gyakrabban látják viselkedésük okai között az önzést. Ez azonban nem magyarázza a vigasztaló magatartást
– magyarázta de Waal.
