A Szomszédok egy szórakoztató családi bohózatnak indult, ami egészen más színezetet nyert az aktuálpolitikai és társadalmi események fényében.
Átlagos magyar családok szalonrasszizmusáról mutat görbe tükröt a Szomszédok című családi bohózat. A groteszk darabban ráismerhetünk magunkra és környezetünkre, és elgondolkodhatunk rajta, mit gondolunk és mit tudunk a migránsokról. Schermann Márta migrációról és integrációról szóló előadását 2015 áprilisában mutatták be az Ankertben, most először tekintheti meg színházi környezetben a közönség a Trafóban. A produkció egy cseppet sem hagyományos, ugyanis ötvözi a film, a színház és a hangjáték műfaját.
Egy olyan magyar család mindennapjaiba csöppenünk, amelynek szomszédságában sokféle náció él: arabok, oroszok, vietnámiak. A család tagjai vacsora közben mondanak véleményt a szomszédokról: felszínes, előítéletektől hemzsegő, mégis megfellebbezhetetlennek vélt kijelentéseken keresztül ítélkeznek a lépcsőházból ismert családok fölött, és borzolják a jóérzésű néző idegeit.
A produkció karikírozva beszél rólunk és környezetünkről, és közben kikapcsol és szórakoztat.
Akinek már volt szerencséje Schermann Márta rendezéseihez, talán nem lepődik meg rajta, hogy a színház határait feszegető, kísérletező előadásra számíthatunk.
Felhőfi-Kiss László
A kísérletezés ezúttal egy olyan produkciót eredményezett, amelyben csupán egy szereplő van a színen, a többiek hangban, képben és lélekben vannak jelen.
A Szomszédok egy szórakoztató családi bohózatnak indult, ami egészen más színezetet nyert az aktuálpolitikai és társadalmi események fényében. A darab készültekor abszurd felvetésnek tűnt csupán a határon felhúzott kerítés, vagy az országba özönlő menekültek hulláma. Azóta ezek mind valósággá váltak, az eredetileg a magyarok migrációval való viszonyával foglalkozó darab pedig mindenkit húsbavágóan érintő előadássá vált. Mindezek mellett a Szomszédok mégsem a beáramló menekültek problémájával, hanem általában az idegenek elfogadásával foglalkozik.
Schermann Márta: SZOMSZÉDOK, 2016.02. 08. 19.30 óra és 20.30 óra, Trafó Stúdió
Szereplők: Felhőfi-Kiss László
Felvételről: Pogány Judit, Schneider Zoltán, Schermann Márta, Kovács S. József és civilek
Rádiófelvétel: Surányi András, Drobek Attila
Zenei szerkesztő: Hortobágyi László
Videó: Tóth Artin
Technikai munkatárs: Éltető András
Kreatív munkatárs: Dávid Ferenc
Író: Hárs Anna
Rendezte: Schermann Márta
