Január 1-jétől szabadon felhasználhatók Bartók Béla, Szerb Antal és Pietro Mascagni művei is, mivel lejár a szerző halálától számított 70 éves szerzői jogi védelem.
Bartók művei 2016. január 1-jétől ugyan szabadon felhasználhatóvá válnak, de a jelenlegi szabályozásoknak megfelelően még marad két jelentős megkötés: az egyik, hogy az európai uniós szabályok szerint a többszerzős darabok esetében a hetven éves védelmi időt az utoljára elhunyt szerző halálától kell számítani (Bartók esetében ilyen a három színpadi műve), a másik pedig, hogy az amerikai jogi szabályozás az európaitól eltérő, ezért Bartók késői, Amerikában komponált művei ott továbbra is védettek maradnak – közölte az Artisjus Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület.
Január 1-jétől szabadon lehet felhasználni Johan Huizinga holland történész és indológus, Pietro Mascagni olasz zeneszerző és karmester, Szerb Antal író, irodalomtörténész, valamint Fényes Adolf (fenti kép: Egy utcarészlet Vácott, 70X50 cm), festőművész műveit is.
A szellemi tulajdonjogok sajátossága,
hogy a fizikai tulajdontól eltérően csak bizonyos ideig nyújtanak oltalmat a szerzőknek, feltalálóknak, jogtulajdonosoknak. A szerzői jog az Európai Unió államaiban mindenütt a szerző életében és halála után 70 évig védi a műveket. Ebben az időben csak a szerző vagy örököse engedélyével lehet nyilvánosan felhasználni a verseket, regényeket, zeneműveket, fotóművészeti vagy éppen képzőművészeti alkotásokat.
A védelmi idő elsősorban azért ilyen hosszú,
hogy a szerző házastársa, gyermekei, unokái számára valódi hagyatékot jelenthessenek az alkotások. Egy friss tanulmány szerint ugyanakkor Európában minden 10 jogdíjkifizetésben részesülő személyből kilenc élő szerző, és csak egy örökös. Ennél is jóval kisebb azon művek aránya, amelyek még a szerző halála után 70 évvel is rendszeresen elhangoznak, kereskedelmi forgalomba kerülnek. Ezek a művek valóban a közös kultúrkincs részét képezik, és ezt a jogi szabályozás is elismeri a szerzői jogi védelem megszűntével.
A védelmi idő lejártának sajátos, kettős hatása van.
A pozitív oldala, hogy a művek felhasználói könnyebben tudják kiadni, előadni a műveket, ugyanakkor a szerzői jog kizárólagosságának elvesztésével a vállalkozók kevésbé ösztönzöttek a kiadásra, hiszen előfordulhat, hogy azonos című, gyengébb minőségű, de olcsóbb kiadványokkal kell majd versenyezniük. Bartók egy igazi klasszikus, ezért az ő esetében a jövőre induló, kiemelt minőségű magyar-német kottaösszkiadás-sorozat kivételt jelent. De az olcsóbb, egyszerűbb kivitelű kiadványokkal érdemes lesz vigyázni.
