A székelyföldi Csomád-vulkán 29 ezer éve szunnyad, de ez nem jelenti azt, hogy sosem lesz vele probléma. A kutatók szerint lehet esély újabb kitörésre, azonban ennek a közeljövőben elég kicsi a valószínűsége.
Szigorúan tudományosan nézve azt kell mondani, hogy még lehet némi esély újabb kitörésre, hiszen lehetséges, hogy nem szilárdult meg alatta a magma, azonban ennek a közeljövőben elég kicsi a vulkánkitörés valószínűsége, mivel korábban néhány ezer évenként volt működés, és jelenleg semmi nem utal magmás nyugtalanságra
– mondta Karátson Dávid vulkanológus.
A terület igen gazdag olyan utóvulkáni jelenségekben, mint amilyenek a borvizek vagy a kénes kigőzölgések miatt büdösbarlangoknak nevezett hasadékok, üregek, ám ezek szunnyadó tűzhányókon is megfigyelhetők. A vulkánnak, pontosabban a legutolsó kitörésének pedig végtelenül hálásak lehetünk: akkor alakult ki a Szent Anna-tó.
Az ötvenezer év körüli heves robbanásoknak a Mohos egykori krátere lehetett a központja. Ekkor jött létre a két krátert északról övező magas hegyperem is, a Nagy-Csomád. Mintegy 40 ezer évvel ezelőtt a vulkán elcsitult, csak kisebb lávaömlésekre került sor, majd feltehetően egy új magmaadag érkezése nagyjából 31 ezer éve az úgynevezett kézdivásárhelyi kitöréssorozathoz vezetett. Ennek- a környező medencékben élő kőkori ember számára rendkívül látványos, de igen veszélyes – lényegi része az akkori Szent Anna-kráterben a csendes szakaszban megnövekedett lávadóm felrobbanása volt.
A korábbi vélekedések e kitörés időpontját tartották a csomádi vulkánosság befejeződésének. Az újabb kutatások azonban bizonyítékokkal szolgáltak egy még későbbi, két-háromezer évvel fiatalabb, legutolsó kitörésre is, amely olyan erejű robbanás volt, hogy hamuanyaga még a távoli Dnyeszter folyó deltájának vidékén, az ottani löszös üledékek közé települve is kimutatható. Azóta a vulkán szunnyad, a kráterben felgyűlt tó feltöltődése még csak kezdeti szakaszában tart.
Karátson Dávid azt mondta, hogy további kutatásokat folytatnak a területen azért, hogy még teljesebb képet kapjanak a Csomádról, és hogy sikerüljön megismerni teljes történetét. Ezek a vizsgálatok kiterjednek például arra, hogy mennyi láva jött a felszínre adott idő alatt, voltak-e nyugalmasabb, illetve aktívabb periódusai, amihez egyebek mellett újabb kormeghatározásokat fognak végezni a szakemberek.
