A Saul fia kapta szerdán a 15. Los Angeles-i Magyar Filmfesztivál fődíját, a legjobb rendezését járó elismerést Vidnyánszky Attila, a Nemzeti Színház igazgatója vehette át A szarvassá változott fiú című filmjéért. Vidnyánszky Attila telefonon nyilatkozva hangsúlyozta, hogy a nyugati parti amerikai nagyvárosban megrendezett fesztivál nagyon fontos megjelenési helye a magyar filmnek, amely hozzájárul ahhoz, hogy a magyar kultúra minél ismertebb legyen külföldön.
Mi sohasem leszünk gazdasági nagyhatalom, de kultúrában igazán erősek vagyunk, büszkék vagyunk arra, hogy milyen teljesítményekre vagyunk képesek annak sok-sok területén.
– mondta.
A magyar művészmozi-hálózatban decemberben műsorra kerülő, díjnyertes filmjének eddigi nemzetközi fogadtatásáról elmondta, hogy az nagy sikert aratott egy szentpétervári zárt körű szakmai vetítésen, de külföldi fesztiválon most mutatták be először. Kitért arra, hogy a nyár elején elkészült filmje Juhász Ferenc A szarvassá változott fiú kiáltozása a titkok kapujából című elbeszélő költeménye, illetve az abból készült színházi előadáson alapul, amely eredetileg 2003-ban, Törőcsik Mari és a beregszászi társulat közreműködésével jött létre. A darabot ma is játsszák a Nemzeti Színházban és több fesztiválon szerepelt szerte a világban.
„A film teljesen önálló forgatókönyv alapján készült, nem az előadás felvétele, bár benne van a színház, színházi közegben zajlik a történet nagy része. Különleges művészfilm született, úgy gondolom, a magyar művészfilmek, nagy hagyományát folytatva” – mondta a rendező, kiemelve, hogy a magyar filmkultúrából Huszárik Zoltán gyakorolta rá a legnagyobb hatást.
Ez egy különleges film, különleges filmes nyelven, a színházról szól. Úgy gondoltam, ha már színházról szól az egész, akkor a színház felé kellene elmozdítani az egész filmes nyelvet, a megszólalási módot, a színészmozgatást, az egész látványvilágot.
– tette hozzá.
Vidnyánszky Attila kedden egy, a Los Angeles-i magyar főkonzulátuson egy, a magyar kulturális életről megrendezett beszélgetésen bejelentette, hogy 2017 tavaszán szeretné a Nemzeti Színházat vendégjátékra elhozni az Egyesült Államokba.
A legfontosabb, hogy beszéljenek a történetről
– ezt Nemes Jeles László még májusban mondta, miután a cannes-i zsűri nagydíjával jutalmazták a filmet. A rendező felidézte, hogy évek óta foglalkoztatta egy auschwitzi Sonderkommandóról szóló film gondolata, amikor megszületett fejében az ötlet, amivel megkereste Clara Royert, akivel végül együtt írták meg a Saul fia forgatókönyvét.
A film főszerepét alakító Röhrig Géza, New Yorkban élő költő, amatőr színész arról beszélt, hogy a Saul fia holokauszt-film, de nem csak az. Mint mondta, szeretné, ha minél többen megnéznék, mert úgy véli, Magyarországon is érzékelhető, hogy egyes emberek fájdalmáról nem veszünk tudomást, hiányzik a szolidaritás. Hozzátette, hogy bár 1944-ben játszódik a film, de az alapgondolatot akár más történelmi háttérrel is meg lehetett volna valósítani.
A fesztivál közönsége csütörtökön tekintheti majd meg a Nemes Jeles László rendezte Saul fiát. A szavassá változott fiú pénteken kerül bemutatásra.
Kálmán László nagykövet, Los Angeles-i főkonzul a szerdai díjátadó szertartást követően elmondta, hogy a fesztivál másfél évtizedes történetében nem volt még ilyen rangos fogadtatása a magyar mozgóképnek a film fővárosában. Az eseményen jelen volt Michael Barks, a Sony Classic Pictures társelnöke is.
- Röhrig Géza: Ha behúzott nyakkal élünk, megérzik, és kihasználják
- Röhrig Géza: Nem a szélsőjobbtól kell a legjobban tartanunk, hanem a szemet hunyó többségtől
- De ki mondta, hogy szimpatikusnak kell látnunk Sault?
