Donald Blinken 1994 és 1997 között volt amerikai nagykövet Budapesten. Felesége, Vera Blinken is vele tartott, vagyis inkább hazatért: a második világháborút gyerekként ugyanis Budapesten vészelte át, csak 1949-ben sikerült elhagynia az országot édesanyjával. Az egykori nagykövetházaspár az elmúlt majdnem húsz év alatt sem felejtette el Magyarországot, idén például jelentős összeggel támogatják a Közép-európai Egyetem (CEU) Nyílt Társadalom Archívumát (OSA), amit cserébe róluk neveznek el.
Vera és a nagykövet – Menekülés és visszatérés című kötetében írta meg visszaemlékezéseit az egykori amerikai nagykövet, Donald Blinken felesége. Vera Blinken édesanyja kétszer próbált lányával együtt elmenekülni Magyarországról, 1949-ben sikerrel is jártak. Rokonok segítségével Amerikában kezdtek új életet, ahol Vera belső építészetet, művészettörténetet, lakberendezést tanult. 1971-ben találkozott későbbi férjével, Donald Blinkennel.
Donald Blinken a Harvardon végzett, pénzügyi befektetőként, alapkezelőként dolgozott. Karrierje akkor indult be igazán, amikor a nyolcvanas évek végén megismerte Hillary Clintont, a későbbi elnök feleségét. Donald a választások idején pénzügyi források előteremtésével segítette az elnökjelölt Clintont, másfél évvel Clinton hivatalba lépése után pedig megkapta nagyköveti kinevezését.
Blinkenék tényleg nem felejtették el Magyarországot azóta sem, hogy a nagyköveti kinevezés lejárt: idén nagy összegű adománnyal járultak hozzá a Közép-európai Egyetem (CEU) Nyílt Társadalom Archívuma (OSA) finanszírozásához. Az OSA november 3-án az adományozók tiszteletére a Vera és Donald Blinken Nyílt Társadalom Archívum nevet veszi fel.
Az OSA a világ egyik legértékesebb hidegháborús gyűjteményét őrzi, köztük a Szabad Európa Rádióét is, mindamellett a civil társadalom születését, társadalmi- és emberi jogi mozgalmak dokumentálását végzi, valamint felhívja a figyelmet az emberi jogokat sértő eseményekre és a háborús bűnökre.
Az OSA Archívum egyébként 1995 tavaszán jött létre, amikor a budapesti Közép-Európai Egyetemre szállították a Szabad Európa Rádió és a Szabadság Rádió Kutatóintézetének egykori archívumát és dokumentumait. A kutatóintézetet Münchenben a rádiók alapításával egy időben hozták létre a szerkesztőségek információs háttérbázisaként. A több mint négy évtizednyi gyűjtés és kutatómunka során felhalmozott iratanyag – újság, könyv, mikrofilm, audiovizuális anyag – egyszerre terméke és dokumentuma is a világtörténelem talán leghosszabb propagandaháborújának, a hidegháborúnak.
