Gondoljuk el, hogy felmegyünk a pályára focizni, és a játékvezető váratlanul közli: a második félidő 45 perc helyett 20 percig tart. Valószínűleg már aznap rohannánk a panaszirodába, a sajtóhoz, a televízióhoz, kínunkkal teleposztolnánk a Facebookot. Jogosan. Játék közben változtak a szabályok, és ez a megoldás enyhén szólva nem fair.
Hasonlóan érezhetik magukat a 2017-től középszinten történelemből érettségizők, akik a korábbi szabályozással ellentétben nem használhatják mindentudó, kronológiát tartalmazó atlaszukat az írásbeli és a szóbeli vizsgán. Az oktatas.hu oldalon közzétett vizsgaleírás világosan kimondja, hogy az eddigi legfontosabb legális puska két év múlva a múlté lesz. Ez a rész segített ugyanis a diákoknak abban, hogy ne váljanak magológépekké, akik évszámok bebiflázott sorozatával azonosítják a történelmet. Eddig a középszintű írásbeli történelem érettségin a legfontosabb segédeszköz volt az atlasz, innen kereshették ki az adatokat a diákok, majd beillesztették azokat esszéikbe. Ugyanilyen fontos támaszként szolgált a szóbeli feleletre való felkészülésnél is. A hangsúly korábban az összefüggésekre helyeződött, 2017-től pedig újra nagyobb hangsúlyt kapnak az ismeretek.
A rendelkezés több szempontból is visszatetsző.
A jelenleg 9., 10. és 11. évfolyamon tanulók és tanáraik többsége most értesült a változásról, sőt néhány megkérdezett történelemtanár máig nem tud az új szabályozásról. Így sokan még abban a hitben tanítják diákjaikat, hogy a kronológia továbbra is használható lesz a vizsgán. A diákok jelentős részének a „legális puskát” tartalmazó atlasza van. Így a szülők ismét mélyen a zsebükbe nyúlhatnak, hiszen az érettségin ezt a segédeszközt a vizsgázónak saját magának kell biztosítania. Ráadásul a jelenlegi követelményeknek megfelelően az órán a többség feltételezhetően a bővebb atlaszt használja, nem pedig azt, amelyikre majd az érettségin szüksége lesz. A diák rendesen megkavarodik, ráadásul az oldalszámok, az elrendezés és a tipográfiai is jelentősen különbözhet a két kiadványban.
Változik a feladatlapok szerkezete
A magyar nyelv és irodalom középszintű érettségi írásbeli feladatlapjának szerkezete is jelentősen átalakul 2017-től. Az eddigiekhez képest a vizsgázókat nem büntetik, hanem inkább jutalmazzák a megfelelő helyesírás és íráskép miatt. Korábban a javító tanárok összesen maximum 15 pontot vonhattak le a 100 pontos feladatlapból. Most 8 pont szerezhető a jó helyesírásért, amely beleszámít a 100 pontba. Ez vonatkozik az íráskép 2 pontjára, amely nem levonandó lesz a 100-ból, hanem szintén az értékelés részét képezi. A helyesírás súlya a jelenleg közölt vizsgaleírás alapján felére csökken, hiszen a 15 helyett maximum 8 pontot veszíthet miatta az érettségiző.
A legfontosabb újdonságok
A magyar nyelv és irodalom érettségi legfontosabb újdonsága azonban a „köznapi szövegalkotási feladat”. Ennek keretében a diákoknak egy rövid (75–150 szóból álló) érvelést vagy gyakorlati szöveget kell produkálniuk. Utóbbi lehet panaszlevél, kérvény, méltatás, motivációs levél, hozzászólás és még sok más hétköznapi műfaj. Ez tehát egy olyan gyakorlati feladat, amely nem szépirodalmi szövegekhez kötődő elemzést vár a diáktól, hanem a fikció helyett a valóságot, az esztétikum helyett a praktikus, használható tudást helyezi előtérbe.
Az egyszerre alkalmazott szigor és enyhítés tovább szaporítja az oktatási rendszerben fellelhető következetlenségeket, és azt sugallja, hogy a tankönyv-államosítással fénykorát élő kísérleti szakasz még közel sem ért véget.
