x

Hogyan talált Erdő Péter a Káldi-féle bibliafordítás nyomára?

Erdő Péter

Megjelent a Káldi-Biblia kéziratos töredékeinek hasonmás kiadása. Az 1626-ban Bécsben kinyomtatott bibliafordítás kézirattöredékeit még az 1980-as években találta meg Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek az Esztergomi Szeminárium könyvtárában.

Erdő Péter a szombati könyvbemutatón a kézirat megtalálásának körülményeit ismertetve elmondta: az Esztergomi Szeminárium tanáraként és a szemináriumi könyvtár vezetőjeként figyelt fel Szent Atanáz műveinek 1522-es strassburgi kiadására, mivel azt egy kánonjogi pergamenkódex lapja borította.

A kötet restaurálása során derült ki, hogy a kötéstáblák kartonját tizenöt papírlevél alkotja, amelyek a Káldi György-féle bibliafordítás nyomdai kéziratából származnak.

A töredék két bibliai könyvet, a Prédikátor könyvét és az Énekek énekét teljes egészében tartalmazza, de más bibliai könyvekből is jelentős szakaszok találhatók rajta – ismertette a bíboros.

A kéziraton számos javítás található, a kinyomtatott Káldi-Biblia szövege pedig többnyire megegyezik a javított változattal. Ezenkívül a lapszéleken vörössel írt, az oldal-, illetve a sortörésekre vonatkozó jelek is találhatók. A nyomtatott szöveg pedig – ha nem is kivétel nélkül, de – követi ezeket a tördelési utasításokat. Mindezek alapján nyilvánvaló, hogy a kézirat az első nyomtatás előtti változata a Káldi-Bibliának.

Ugyanennek a kéziratnak egy másik, szintén jelentős töredékét Holl Béla találta meg a Váci Egyházmegyei Könyvtárban, szintén egy kötéstáblában. Holl Béla e töredék alapján vizsgálta, hogy a Káldi György-féle bibliafordítás mennyiben lehet valóban az ő munkája, és úgy találta, hogy ennek számos dolog ellentmond. Az egyik, hogy amennyiben csak ő dolgozott rajta, akkor a teljes Ószövetséget 59 nap alatt kellett lefordítania. Ráadásul tudható, hogy a szintén jezsuita Szántó Arator István már az 1500-as évek végétől dolgozott a Biblia fordításán. Első munkája ugyan egy tűzvész során elpusztult, de ő ez után is, egészen élete végéig fordított.

A Káldi-féle bibliafordítás 1605 és 1607 között íródott. Ez a Káldi György által saját kezűleg írt kézirat azonban, amely megtalálható a Budapesti Egyetemi Könyvtárban, jelentősen eltér a nyomtatott kiadástól. Ezzel összehasonlítva az esztergomi és a váci töredékek arról árulkodnak, hogy semmiképpen sem csak egy személy dolgozott a szövegen. Hiszen volt egy ember, aki Káldi György szövegét lemásolta, és – a javítások alapján látszik, hogy – legalább kettő, de inkább több, aki komoly stilisztikai változtatásokat végzett a szövegen.

Erdő Péter a nyomdai kézirat további töredékeinek lehetséges lelőhelyéről szólva elmondta: a pergamenkódexen, amely az esztergomi kötetet borította, a neves középkori kánonjogász, Hostiensis legterjedelmesebb művének, Lecturájának egy részlete található. Ugyanennek a műnek ugyanebből a példányból találtak két levelet a Budapesti Egyetemi Könyvtárban, egyet pedig a Budapesti Központi Szeminárium Könyvtárában. Mindhárom levél olyan kötetet borított, amelyet a Nagyszombati Jezsuita Könyvtárban vettek állományba az 1630-as években. Következésképpen ott lehetett az a könyvkötő műhely, ahol a Káldi-féle kéziratot is feldarabolták, hogy a kötéstáblák kartonjának alapanyagául használják.

 



Nincs hozzászólás

Írd le a véleményed!